Az alábbi cikkünk még egy korábbi holnapstruktúrából származik, így előfordulhatnak szerkesztési hiányosságok. Megértésüket köszönjük.

1-es BMW-t már mindenki látott - az is, aki nem, csak nem tud róla. Tudják, ő az a bakancsformájú propelleres modell, amelyre a bevezetésekor (azaz 2004 végén) oly sokan szentségtörésképp tekintettek, mondván, hogy mit keres a márka kínálatában egy ilyen kicsi, valamelyest nyomott formájú apróság. Aztán teltek-múltak az évek, az 1-es sorozat sorra vívta ki az elismeréseket mind a sajtó, mind pedig a tulajdonosok részéről, és a BMW kínálatának szép lassan teljes értékű tagja lett.

Ő egy szériagyártású BMW 120d...Eme cikk lényege viszont nem is maga az egyes sorozat, hanem annak legnépszerűbb változata, a 120d. De nem ám akármilyen 120d! Tegnap a gyakori típusnak egy egészen különleges változatával volt szerencsénk testközelből megismerkedni, amellyel bizton állítható, hogy nem fognak összefutni a forgalomban, ő ugyanis egy igazi versenyautó. Igen, nem olvasták félre: egy gázolajos versenyautóról beszélünk. De ne fussunk ennyire előre; mindennek megvan a maga rendje, úgyhogy előbb nézzük csak, hogy a „hagyományos” BMW 120d ötajtós kivitele nagyjából mit tud.

Nos, motorházteteje alatt egy kétliteres, 177 lóerőt teljesítő négyhengeres dízelmotor dohog, amely 350 Nm leadására képes. És bizony igazán korrekt, már-már sport(os)autós menetteljesítményekhez segíti a bajor bakancsot: a százas sprintet 7,6 szekundum alatt képes abszolválni, végsebessége pedig alulról nyaldossa a 230-at, miközben a gyári adatok szerint mindössze öt liter környékén fogyaszt vegyesben, amiben nagy szerepe van a szériában járó Efficient Dynamics csomagnak (kézi váltó esetén start-stop rendszer, elektromos szervokormány, fékenergia-visszavezetés, állítható hűtőlamellák és további apróságok). Ötszemélyes utastér jellemzi, valamint már alapáron is számos kényelmi, illetve biztonsági extra, amelyeknek számát a szinte végtelen hosszúságú opciós lista segítségével meg lehet ötszörözni; és árát így szinte meg lehet duplázni, de ez most nem lényeg.

...de ő egészen más, vele nem találkozhatunk az utakonA versenyváltozat természetesen merőben más. De hogy miként is kerültünk közelébe? Akik kicsit is jártasak az autók világában - illetve még inkább a motorsportban -, bizonyára hallottak egy parányi magyar csapatról, akik dízel BMW-jükkel tavaly a 24 órás nürburgringi versenyen oly szépen szerepeltek. Aztán kategóriabajnokok lettek a hungaroringi 12 óráson, majd nemrég, Dubaiban a 24 óráson óriási sikereket értek el: kategóriagyőzelmet arattak, és összetettben 11. helyen végeztek, ami hihetetlenül jó eredmény, figyelembe véve, hogy egy aprócska gázolajos motor hajtja a csapat négykerekűjét. Nos, a négy pilóta (Palik László, Vida János, Walter Csaba és Wéber Gábor) idén is nyakába veszi a zöld poklot (Nürburgring), és ismételten be szeretnék bizonyítani versenyképességüket, illetve a BMW 120d versenyképességét – amely egyébként új motorral és festéssel vág neki a 24 órás megmérettetésnek. Ez alkalomból pedig a BMW Magyarország tartott egy sajtótájékoztatót a Hungaroringen, amelynek keretén belül rengeteg hasznos információt gyűjtöttünk be a különleges 120d-ről annak érdekében, hogy a modellt részletesebben megismertethessük önökkel. Különben meg a ringre mindig örömmel megyünk, még akkor is, ha nem hajthatunk ki az aszfaltcsíkra, ugyanis mindig találkozunk izgalmas járgányokkal. Ez most sem alakult másképp: láttunk körözni Le Mans Series Audi R8-at, verseny Aston Vantage V8-akat, Ferrari F430-asokat, de 599-est és egyéb ínyencségeket is.

No, vajon melyik változat belseje látható a képen?No de elég a mellébeszélésből, nézzük csak, hogy mit tud a BMW Team Hungary új 120d-je, és milyen lényeges változtatásokat végeztek rajta a mérnökök szériagyártású testvéréhez képest! Először is tisztázzunk valamit: az autó oldalán látható (mellesleg sötétben fluoreszkáló) Efficient Dynamics feliratot ez esetben nem kell komolyan venni: szó sincs start-stop rendszerről, illetve a többi elemről; kérem, itt versenyautóról beszélünk! Az egész lelkét természetesen a hajtáslánc adja, amelyben meglepően sok közös egységet találunk szériagyártású testvérével: ilyen például a hatsebességes kézi váltó (!), a motorblokk, valamint az erőforrás számos más eleme is. A mindössze kétliteres, négyhengeres gázolajost a gyártó versenyrészlege építette, ám a Schubert Motorsport is kezelésbe vette annak érdekében, hogy még izmosabb legyen. A kuplung szintén nem szériadarab, az nem bírná az óriási terhelést. Az egyturbós dízel egység (a dupla feltöltést a szabályok nem engedik) végül úgy nagyjából 260 lóerős, és 470 Nm körüli forgatónyomaték leadására képes. A differenciálmű sem az utcai változatból származik: a mérnökök egy korlátozott zárású, a szériáénál rövidebb áttételezésű darabot használtak, amely különösen nagy igénybevételre lett kifejlesztve.

177 helyett 260 lóerős; 300 kilóval könnyebb a szériánálVan továbbá egy, a Sachs-tól származó betonkemény versenyfutómű – amelynek beállítása annyira jól sikerült, hogy az autó könnyedén hozza például a Porsche GT3 Cup-ok kanyarsebességeit -, brutális AP Racing fékrendszer, illetve rettenetesen tapadó „slick” gumik. Na meg persze iszonyú ültetés (az autó szabályosan fekszik az aszfalton), nyomtáv-, és ezzel járó karosszériaszélesítés, méretes hátsó szárny, valamint egy kötelező, óriási diffúzor. Maga a karosszéria mellesleg szinte teljesen megegyezik a szériában gyártott példányokéval, ám a szélvédők vékonyabbak és könnyebbek, a „felesleges” alkatrészeket, díszeket pedig hiába keressük. Ahogy az utastérben a vezetőülésen kívüli többi ülést, illetve extrákat is. Érdekesség egyébként (és sokan nem is gondolnák), hogy a kipörgésgátlóval ellentétben az ABS bizony helyet kapott az autóban. Itt minden a súlycsökkentés jegyében fogant, aminek meg is lett az eredménye: a 120d versenyváltozata a komoly bukócsövezés ellenére csaknem 300 kilogrammal könnyebb egy átlagos 120d-nél. Ez igen fontos, hiszen a pályán minden deka számít, olyannyira, hogy még maguk a pilóták is fogyókúrára vannak fogva a súlycsökkentés miatt.

22-23 litert fogyaszt, de versenykörülmények közöttWéber Gáborral elbeszélgetve aztán jó néhány további érdekességet megtudtunk a négykerekűről: például azt, hogy éles bevetésen alig fogyaszt 21-23 litert száz kilométerenként, ami hiába tűnik soknak, ilyen használatnál nagyon kevésnek számít. Nem nehéz kiszámolni, hogy a 60 literes üzemanyagtankkal (a szabályok korlátozzák) mindez nagyjából 270 kilométeres hatótávolságot jelent, ami kiemelkedő a mezőnyben (úgy látszik, mégiscsak van valami ebben az Efficient Dynamics hókuszpókban), mi több, rendkívül jó futóműve és fékrendszere mellett ez az autó legnagyobb ütőkártyája. Hiszen 260 lóerő és mindössze 1150 kilós tömeg ide vagy oda, mindez a célegyenesekben nem sokra elég mondjuk a 450-500 lóerős négyliteres V8-as benzinmotorokkal szerelt konkurenciával szemben. Gábor mesélte, hogy eléggé kellemetlen érzés, amikor hatodikban, 240 km/óra körüli tempóval leszabályozáson száguld a Nordschleife célegyenesében, közben szinte állva hagyják a mellette 300-zal elszáguldó gépek. De sebaj, a fogyasztás (és a taktika) versenyen nagy úr, na meg különben is, biztosan ismerik a teknős és a nyúl meséjét…

Nagyon gyors, de szűk tartományban használhatóGábor egyébként elmondta, hogy sokan nem is gondolnák, hogy milyen szorgosan kell váltogatniuk, és mennyire kemény munka a kicsi, jól felpaprikázott (ám legalább strapabíró) motorral hajtott autót vezetni: a turbólyuk bizony óriási: 2500-as, de inkább 3000-es percenkénti főtengely-fordulatig nem történik szinte semmi, az 1-es ilyenkor úgy mozog, akár egy beteg teve. Aztán hirtelen megjön az óriási nyomaték, amely a gumikat és a technikát nem kímélve, parittyaként repíti előre a BMW-t, de a mókának 4500 körül vége szakad, a vörös LED-ek jelzik, hogy itt az ideje a felváltásnak. Csodák ugyanis nincsenek, a dízel az dízel, és bizony itt már szépen lassan elfogy. Valahogy kihúzza szuflával a 4700-4800-as leszabályozásig, de 4500 fölött erőteljesen elgyengül, muszáj felváltani. Hát igen, nagyjából bizony 1500-as használható fordulatszám-tartomány áll a pilóták rendelkezésére, ez pedig nagyon kevés, főleg egy girbe-gurba versenypályán; éppen emiatt kigyorsításkor, illetve kanyarokban igen nehéz eltalálni a megfelelő fokozatot: sokszor megesik, hogy az adott sebességben még nem húz rendesen a gép (a turbólyukkal küszködik), visszaváltva viszont már túl magas a fordulat, ezért megint nem megy. A sikerért tehát igen komolyan meg kell küzdeniük a pilótáknak…

Nézegessenek gyári, és verseny 120d-t galériánkbanA csapat viszont fittebb, mint valaha, az autó pedig erősebb, gyorsabb és tetszetősebb, mint eddig bármikor, úgyhogy nagyon reméljük, hogy szép helyezés(eke)t fognak elérni a fiúk a május 13-16 között megrendezésre kerülő Nürburgringi 24 óráson. Minden esetre, mi tiszta szívünkből szorítunk nekik! Az is biztos, hogy nem lesz egyszerű feladata a csapatnak: közel 250 autó vág neki a futamnak, a dízelkategóriában pedig két titokzatos RCZ-t is indítani fog a Peugeot, sok-sok friss ellenlábassal egyetemben; de nem kell megijedni, a magyar srácokat és a BMW 120d-t sem kell félteni…