Az alábbi cikkünk még egy korábbi holnapstruktúrából származik, így előfordulhatnak szerkesztési hiányosságok. Megértésüket köszönjük.

Valamiben az elsőnek lenni mindig jó érzés, és nincs ez másként az autóiparban sem. A gyártók egymást felülmúlva versengenek, hogy az új technológiákat elsőként tudják bemutatni sorozatgyártásban, megelőzve ezzel a vetélytársakat. A német prémiumtrió kiváló példa erre, de rajtuk kívül is mindenki igyekszik világújdonságokkal elkápráztatni a vásárlókat. Ezúttal az autók feltámadásától kezdve vizsgáltuk meg, hogy melyik modellek voltak az elsők, amelyek a mára már elmaradhatatlan megoldásokat használták.

Előre szólunk, hogy rengeteg meglepetést tartogat a listánk, ugyanis a legtöbb mára meghatározóvá váló technológiai megoldás jóval előbb született meg, mint azt a legtöbben gondolnánk – az persze más kérdés, hogy akkor még jóval kezdetlegesebb formában jelentek meg ezek az opciók. Elsőnek lenni egyébként nem mindig kifizetődő, hiszen a vásárlók mind a mai napig igencsak bizalmatlanok a nagy változásokkal szemben, ráadásul olykor a megvalósítás nehézségei sem teszik lehetővé, hogy teljesen kiaknázzák az ötletekben rejlő potenciált – éppen ezért lehet, hogy sokszor el is felejtjük azokat, akik kitalálták az adott megoldást, és csak azokra emlékszünk, akik már igazán felhasználóbaráttá tudták azt alakítani.

Karl Benz háromkerekűjét tekintjük az első autónak

Illik a legelején kezdeni, így elsőként mindenképpen említést kell tennünk a legelső járműről, amit autónak tekintünk. Karl Benz háromkerekű szerkezete, a Benz Patent-Motorwagen még 1886-ban mutatkozott be. Nem kellett sokat várni az első négykerekű autóra sem, sőt, Gottlieb Daimler teljesen egyedül, Benzzel párhuzamosan fejlesztette saját találmányát, ami szintén 1886-ban született meg, szinte egyszerre a másik német szerkezettel.

Talán kissé meglepő, de a következő nagy lépcsőfok a kompresszoros erőforrás volt, mely szintén a németekhez köthető. Az első ilyen modell 1921-ben jelent meg, és a Mercedes gyártotta. A 20-as években már az olaszok is javában benne voltak az autóiparban: az 1924-es Lancia Lambda volt az első négykerekű, amelyik hidraulikus lengéscsillapítókkal készült, ám talán még ennél is nagyobb szó, hogy ez volt az első olyan típus, amelyiknek részben különálló vázszerkezete volt.

A Lancia Lambda több téren is úttörő volt

A vezetés szerelmesei általában a hátsókerékhajtásra esküsznek – természetesen tisztelet a kivételnek –, és ha eddig nem tudták volna semmivel alátámasztani, hogy ez a hajtásképlet volt az eredeti, azoknak jó hírünk van. Az elsőkerékhajtás csak 1928-ban jelent meg, méghozzá egy francia márka, a Tracta egyik modelljében. Az autózás történelmének ismerői közül is sokan azt gondolhatták, hogy a Citroën Traction Avant volt az első, ám az csak 1934-ben mutatkozott be – bár való igaz, hogy csak utóbbi tette népszerűvé ezt a hajtásmódot. Ha az elsőkerékhajtás nem is a Citroën autójában mutatkozott be először, a Traction Avant 1939-ben megjelenő új kivitele volt az első ötajtós, vagy más néven „hatchback” felépítésű autó.

Ha nem is az első elsőkerekes, de az első "hatchback" volt a Citroën Traction Avant

Evezzünk át egy pillanatra a kényelmi, vagy inkább szórakoztató extrákhoz. Önök mit gondolnak, mikor mutatkozott be az első autóba szerelt rádió? Bizony, ennek is már közel 90 éve, ugyanis a Cadillac La Salle 1929-ben már megvásárolható volt egy beépített egységgel. Noha az is igaz, hogy ezt még a kereskedők szerelték be, míg az első olyan egység, ami a gyártósoron került bele egy autóba, az csak négy évvel később, 1933-ban jelent meg, méghozzá a Crossley egyik modelljében.

Az első V16-os erőforrás 1930-ban látott napvilágot a Cadillac egyik modelljében, manapság pedig csupán egyetlen autóban találhatunk 16-hengeres egységet, ez pedig a Bugatti Chiron – igaz, ez nem klasszikus V16, hanem W16. A Porsche nem is olyan régen bemutatott hétfokozatú manuális váltója sokak szemében szinte csodának számított – noha például a Chevrolet is használ ilyen szerkezetet a Corvette-ben –, pedig az 1931-es Maybach DS8-ban már akkor egy nyolcsebességes kézi váltó volt beépítve. Bizony, nem kell tovább várni az első ilyenre, ugyanis már megvolt, ráadásul egy 8-literes V12-es egység erejét továbbította a kerekekhez.

Kellett hely a 16 hengernek

A keménytetős kupé-kabriók megjelenését is sokan a modern autógyártás csodájának tartják, pedig az 1934-es Peugeot 401 Eclipse bizony már el tudta rejteni keménytetejét – igaz, csak egy darabban. A Ford Skyliner volt az első, amely össze is hajtogatta azt 1957-ben, míg az első, 1990-es években megjelenő Mercedes-Benz SLK-nak köszönhetjük azt, hogy divattá vált ez a fajta kialakítás. Már a 30-as években járunk, és két igen fontos újdonság jelent még meg ebben az időszakban: a Mercedes 260D (1936) volt az első dízel autó, míg az automata váltót a Buick mutatta be elsőként 1939-ben.

Természetesen a biztonság is fontos szempont volt, ám ezen a téren inkább csak a 40-es évek végétől indult be a fejlődés: a Tucker Torpedo (1948) volt az első autó, ami biztonsági szélvédővel volt szerelve, a tárcsafékek az 1948-as Chrysler Crown Imperialban jelentek meg először, az akkor még csak kétpontos biztonsági öv pedig 1950-ben mutatkozott be a Nash autóiban, igaz csak felárért cserébe – először alapáron a Saab GT750 kapta meg 1958-ban. A hárompontos biztonsági öv a Volvo Amazonban volt először elérhető, 1959-ben. Ezzel szemben az első légzsákra egészen 1973-ig kellett várnunk, és az Oldsmobile Tornado lemezei alatt mutatkozott be, ekkor még csak a sofőr oldalán – az utast először 1988-ban, a Porsche 944-es védte ezzel a megoldással.

A Volvo régen is a biztonság nagykövete volt - tőlük jött az első hárompontos öv

Az ABS is fontos pont volt a biztonság fejlődésében:1968-ban a Jensen FF kapta meg először ezt a rendszert, ám akkor még mechanikusan működött. Az első elektromos megoldás az 1978-as Mercedes S-osztályban látott napvilágot. A mára már minden új autóba kötelezően beépített elektronikus menetstabilizálóra 1995-ig kellett várnunk, és ekkor is a Mercedes-Benz hozta el a nagy áttörést, méghozzá az A-osztály első generációjával.

Az Imperial sok újdonságot adott az autóiparnak

A kényelmi extrákra visszatérve: az első teljesen elektromos ablakok és a szervokormány is 1951-ben jelent meg, ráadásul mindkettő az Imperial modelljeiben. A légkondicionáló is az 50-es évek vívmánya. A Nash 1954-ben mutatta be először a klímát, a fejlesztésben pedig a tulajdonában lévő hűtőket gyártó vállalat, a Kelvinator volt a segítségére – a Packard ugyan már 1939 óta kínált hasonlót, de az nagyon problémás rendszer volt, és az egész csomagteret elfoglalta. Az első automata klíma csak 10 évvel később, 1964-ben jelent meg a Cadillac Sedan de Ville-ben. A tempomatot szintén az Imperial „találta fel”, méghozzá 1957-ben, míg a manapság egyre több autóhoz elérhető távolságtartós verziót a Mercedes-Benz mutatta be 1998-ban az S-osztályban – akárcsak a kulcsnélküli nyitást és indítást.

Automata klíma 1964-ben a Cadillac-től

Azt hiszem az autógyártás jelenlegi időszakát nyugodtan nevezhetjük turbókorszaknak, hiszen néhány kitartó gyártót és alapmotort leszámítva szinte minden erőforrás lélegeztetve van. Az első turbó egyébként 1962-ben jelent meg az Oldsmobile F-85 Turbo Jetfire lemezei alatt, míg dízelmotorral párosítva a Mercedes 300SD-ben volt az első, 1977-ben. Közel 20 évet kellett várni, hogy két turbót is beszereljenek egy autóba: a Maserati Biturbo volt az első ilyen négykerekű 1981-ben. További 10 év múlva a Bugatti ezt is megduplázta az EB110-ben.

Két turbóval először a Maserati Biturbo jelentkezett

A nagy segítségnek számító központi számítógép 1978-ban mutatkozott be a Cadillac Seville-ben, míg az első távirányítós központi zárat a Renault kínálta az 1982-es Fuegóban. Az első multifunkciós kormány a Nissan 300ZX-ben (1984) volt, a másik japán gyártó, a Mazda pedig az első GPS-es navigációs rendszerrel büszkélkedhet, amit 1990-ben építettek be az Eunos Cosmo nevű modelljükbe – igaz, igazán jól használhatóvá csak a 2000-es évek elején váltak ezek a rendszerek. A japánok akkoriban nagyon igyekeztek, ugyanis az első tolatókamera a Toyota nevéhez fűződik, méghozzá a Soarer típushoz, 1991-ből. A head-up kijelző sem a 21. század csodája: az Oldsmobile Cutlass Supreme-ben már 1988-ban volt a jelenlegihez nagyon hasonló megoldás.

Bizony, már 1988-ban is volt head-up kijelző

A LED-es világítás is régóta létezik már, hiszen a Maserati a 3200GT-ben – noha csak a hátsó lámpák esetében – már használta a mostanra így vagy úgy szinte minden autóba bekerülő technológiát. Az első olyan autó, amelyben elöl is csak LED-ek világítottak, a Lexus LS 600h volt 2007-ben, mostanra pedig már olyan fejlett megoldások léteznek, melyekben lámpatestenként akár 84 dióda is helyet kap – ilyen például az új Mercedes-Benz E-osztály. Arról már nem is beszélve, hogy mostanra megjelentek a lézeres egységek is.

Igaz, csak hátul, de a Maserati alkalmazott először LED-es technológiát

A sort szinte a végtelenségig lehetne folytatni – talán azt még érdemes megemlíteni, hogy az első konnektoros hibrid bizony egy kínai autó, a BYD F3DM volt 2009-ben –, hiszen mindenben volt egy első, de azt gondolom, hogy ennyi példa bőven elég volt arra, hogy lássuk, nem mindig jelent egyértelmű sikert az elsőség. A listánkon rengeteg olyan márka szerepelt, amelyeknek „találmányai” manapság már az autóipar részét képezik, és el sem tudnánk képzelni nélkülük egy négykerekűt, mégis sok közülük már egyáltalán nem is létezik, sőt, nem is emlékszünk rá. Ami elsőre szenzációnak számít, az a jövőben könnyen a feledésbe merülhet – a közelmúltból erre jó példa lehet az első megvásárolható üzemanyagcellás jármű, a Toyota Mirai, amire 10 év múlva talán már nem is emlékszünk majd, pedig nagy szenzáció volt.