Az Apple napjainkra a világ egyik legerősebb márkájává nőtte ki magát, melynek nevének puszta említése is garancia arra, hogy egy termék már születése előtt sikerre van ítéltetve. Hasonlóan erős prémium, mégis populáris kínálattal rendelkező vállalat az autóiparban is csak néhány van, s ezek között elsősorban a német triumvirátus lenne említhető, melynek tagjainak nemsokára az elektrotechnikában érdekelt óriással is számolniuk kell.

Arról már korábban is szó esett, hogy az Apple az autógyártásban is próbálgatná a szárnyait, hiszen a McLaren F1 tervezőjével a Murray T.27 elnevezésű elektromos kisautó kapcsán volt tárgyalásban a cég, ám most sokkal komolyabb és innovatívabb koncepciók láttak napvilágot.

A McLaren F1 tervezőjének munkája is szóba került az Apple új üzletágának létesítése kapcsán

Az új eszközök minden közlekedésmérnök álmaként az intelligens járműrendszerekkel ötvözve a „car sharing” intézményének, azaz kissé sarkítva a társadalmilag közösen használt autók elvárásainak igyekeznek megfelelni, amik megfelelő szervezés mellett elméletileg a közlekedés leghatékonyabb szóvivői lehetnek.

Azért csak elméletileg, mert az új rendszer elfogadásához elsősorban szemléletbeli változásokra lenne szükség, ami az autókat egyszerű eszközökként kezelné, azok érzelmi hatásaitól, saját egyéniségünkre és személyiségünkre való szerepeitől tökéletesen elszigetelve. Ebben pedig óriási szerepe lehet az Apple-nek, ami a tömegszerűséget kivételes tehetséggel fogadtatta el az emberekkel, sőt, valami csoda folytán még vonzóvá is varázsolta a hagyományosan elutasított egysíkúságot.

Eladható valami, ami kommersz és drága? Az Apple bebizonyította, hogy igen.

Erre alapozna az a Pasadenai Egyetem koncepciója is, ami iGo összefoglaló név alatt az egyszemélyes iMe, valamint a családi iWe és iUs keresztelésű autók személyében mutatna jövőképet. A járművekben persze közös, hogy az Apple Felhő Hálózatán keresztül vezérelve képesek lennének konvojokban, igen kis követési távolság mellett maximalizálni az áramlási sebességet, ami optimális infrastruktúra-kihasználás mellett minimális környezeti terheléssel járna.

Ami a műszaki tartalmat illeti, még minden csupán a képzelet szüleménye, de a hatótávolság a Tesla lítium-ion akkumulátorainak segítségével 60 és 480 km közé adódhatna, ami akár interurbán igények kielégítésére is elegendő lehet.

A tanulmány leginkább a márka elfogadottságára alapozna.

A hasonlóan szép jövő persze még igen távoli, hiszen jelenleg sokhelyütt a gazdaság fejlettségi szintje nem éri el azt a határt, ahol a járművek egységes műszaki képességei hasonló járműáramlatok megvalósítására lennének képesek, míg másutt a társadalmi felfogás és létforma nem nyitott az újszerű ötletekre, mégis minden jel arra mutat, hogy a helyváltoztatásra való igények szaporulata, valamint a környezeti terhelés csökkentésének szükségessége a tömegközlekedés alternatívájaként is hasonló útra tereli majd az egyéni és a közösségi közlekedést egyaránt.

Vajon az Apple, vagy a BMW nyílvánítja ki előbb a szándékait?

Ezt a hullámot persze sokan igyekeznének meglovagolni, a tőkeszükségesség tükrében egyelőre mégis csupán az lehet a kérdés, hogy az Apple, vagy a BMW szakosodott leányvállalata veszi-e előbb komolyan magát, miközben az önjáró járművek fejlesztésében a színfalak mögött a Volvo és a Google jeleskedik.