Jelentéktelen apróságnak tűnik, rendszerint eltörpül az ár, a méret, a motorteljesítmény és a felszereltség mellett, pedig autóvásárlásnál döntő fontosságú lehet a karosszéria fajtájának helyes megválasztása is, hiszen a kocsiszekrény kialakítása, az ajtók száma nagymértékben befolyásolja a mindennapi használhatóságot.

A legrosszabb, amit tehetünk, ha a jól megkövesedett dogmákat követjük. Ismerjük a régi beidegződéseket, miszerint a háromajtós autókat csak a fiataloknak fejlesztik a gyártók, visszafogott üzletember sötét színű négyajtósban mutat igazán, míg a kombi melósautónak való.

Minél több ajtaja van, annál jobb lenne?

Higgyék el, a karosszéria formájának tudatos választása ennél sokkal összetettebb kérdés - számos szempontot kell mérlegelnünk, hogy nap, mint nap elégedetten használhassuk autónkat. Nézzük csak meg, hogy az ajtók száma szerint melyik kocsiszekrény miben erős, és milyen kompromisszumokkal jár.

Minimalistáknak egy ajtó is elég

Háromajtós autót választanak azok a vásárlók, aki jellemzően egyedül, vagy másodmagukkal használják járművüket, hisz’ ilyenkor nem nagy lemondás, ha a hátsó, legtöbbször kihasználatlan üléssorba körülményesebb a beszállás.

Kevésbé felszerelt, egyszerűbb háromajtós modellekben az első üléseket csak mechanikusan lehet előrébb varázsolni, ám borsos áron, főleg a divatos kupékban villanymotorok mozgatják előre az első ülőalkalmatosságokat és döntik meg azok hátlapját, sőt, akár memóriával is eltárolható a kiindulási pozíció, így a hátra sorolt vendég beinvitálása után sem kell azon sakkozni, vajon hogy is volt oly kényelmesen beállítva az ülés.

A háromajtósok hátsó üléssorát nehéz birtokba venni

A gyártók - hogy a plusz nyitható lemezfelület hiányában is minél egyszerűbb legyen hátulra a beszállás - az ajtókat igen hosszúra nyújtják, aminek sok esetben pozitív hozadéka, hogy az első sorba is kényelmesebb a bejutás a nagyobb nyitott tér miatt, mint mondjuk ugyanazon modell négyajtós változatába.

Ugyanakkor a szűk helyen csak kis szögben nyitható hosszú ajtók sok bosszúságot is tudnak okozni, mikor az embernek keskeny parkolóban kell kihámoznia magát a kocsiból, és nem egy tulajdonos szidja rendszeresen hosszú ajtóval megáldott járművét, ha azt nap, mint nap aprócska garázsban kénytelen pihentetni. A Peugeot 1007 tervezői ötletesen oldották meg az előbb említett problémát, ugyanis a háromajtós karosszériát két elhúzható tolóajtóval szerelték fel.

A parkolók bajnoka - kétajtós, ám mindkettő síkban nyitható

A jókora ajtók és a hátra száműzöttek helyfoglalásához biztosított első ülések mögötti rés miatt a háromajtós autók B-oszlopát is fajlagosan hátrébb rakják a tervezők az első ülések hátlapjához viszonyítva, ami azt eredményezi, hogy a függőleges gerendákra szerelt biztonsági övekért jócskán hátra kell nyúlni.

A problémát áthidalva főként az amerikai járgányoknál volt megfigyelhető, hogy az övet beszállás után villanymotorok segítségével „nyújtotta” előrébb a gondoskodó bádogútitárs, ám kevésbé felszerelt modelleknél ezt a szempontot se feledjük, illetve új autó vásárlása előtt tegyünk egy próbát és győződjünk meg róla, hogy mennyire kartörő mutatványa a biztonság zálogaként tartott gurtni megkaparintása.

Hosszú ajtó, panorámaablak – ilyen egy menő háromajtós

Az oldalsó panorámaablakkal, vagyis keret nélküli ajtóval vértezett és a B-oszlopot félig mellőző kupéknál sok esetben a motorosan előresettenkedő biztonságiöv-kialakítás helyett a fél szintig magasodó középső merevítőbe, vagy az ülés háttámlájába integrálják a gurtnit, mely ugyancsak kényelmetlen tud lenni.

Igazi csemege – kupéforma rejtett hátsó ajtókkal

Plusz egy ajtó vásárlásával számos kényelmet is veszünk, hiszen a négyajtós limuzinoknak a csomagtere hermetikusan el van zárva az utascellától, így télen akkor sem zúdul be a hideg - vagy nyáron a meleg levegő - az utastérbe, ha valaki a csomagtartóban matat, nem beszélve a zajszigetelésről, ami szintén hatékonyabban megoldható ennél a karosszériakialakításnál.

Érdekes megoldás volt a Citroen XM modelljében, melynek ötödik ajtaja mögé egy második üvegtetőt raktak a tervezők, hogy felnyitott csomagtér ajtó mellett is el legyen választva az utastér a külvilágtól. Hasonló elvet követ a Skoda Superb kétféleképpen nyitható hátsója, más megoldással.

A Citroen kihúzta az ötajtós egyik méregfogát a hátsó dupla üveggel

Külön öröm, hogy a kettőnél több ajtót birtoklóknak hátul is teljes értékű ablakok járnak, melyek a háromajtósokkal ellentétben nem csak pillangószerűen kibillenthetőek, hanem rendesen le is húzhatók, így jóval nagyobb szabad felületen öblítődhet a belső tér levegője.

További nagy előnye a négyajtósnak, hogy a csomagtartó fedele nem nyílik magasra, így az alacsonyabbak is kényelmesen be tudják csukni, ráadásul nem okoz gondot egy kis belmagasságú garázs, vagy pont a csomagtartó ajtaja felett elvezetett cső sem, mely bizony jó néhány három- és ötajtós autó tulajdonosának okoz bosszúságot.

Jópofa megoldás a Skodától – ha akarom hatchback, ha akarom négyajtós

A problémát egyébként némiképp orvosolja a manapság egyre több típushoz megvehető elektromos, memóriás hátsó ajtó, melynél a felnyílás szögét eltárolhatjuk, ám abból a szempontból ez is csak félmegoldás, hogy egyrészt ugyan nem nyílik a beállított magasság fölé, tehát az alacsonyabb felhasználó is eléri, esetleg beállíthatjuk a saját garázsunknak megfelelő magasságot, ugyanakkor, ha nem engedjük kellően magasra nyílni, akkor nehézkes a pakolás.

A hátsó ajtó ablaka lehúzható, míg az alsó fele lefelé nyílik – praktikum felsőfokon

Apróság, de a négyajtós modellek csomagtartója is rejthet alattomos hibákat, például az azokat nyitó zsanérok gyártótól függően benyúlhatnak lecsukáskor a csomagtérbe, ezzel megnyomva csomagjainkat.

Az egekbe nyíló harmadik, vagy ötödik ajtóknak pedig a vízelvezető csatornái, hornyai nincsenek általában jól megoldva, ezért az esővíz bevezetődhet a csomagtartóba nyúló ember nyakába. Ugyanakkor a négy ajtót választó vásárlóknak le kell mondaniuk az ötajtósok és kombik nyújtotta remek variálhatóságáról, a kalaptartó kivételével és a hátsó ülések előrehajtásával keletkező hatalmas egybefüggő raktérről és ritka az a modell, melyhez négyajtósként is jár a hátsó ablaktörlő, pedig a limuzinok hátsó ablakát is előszeretettel összefröcsögi az eső, no meg beporozza a hó.

Néha még komoly autókban is találkozhatunk lengőzsanérral

Ezek mellett a háromajtósokhoz képest például a négyajtósok ellen szól, vagy más szóval némi kompromisszummal jár, hogy kisgyerekes családoknál a hátul ülő porontyok „kordában” tartására örökké állítgatnunk kell a hátsó ajtók gyerekzárjait, melyek ugye a feledékeny szülőket is ugyanúgy megakadályozzák az ajtónyitásban.

A hátsó villanyablakok tiltására is külön oda kell figyelni, míg a hagyományos, kurblis megoldásnál semmilyen ellenszer nincs a szülők kezében, tehát azoknak a kisgyerekes családoknak, akiknél a jövő generációja már önállóan képes hátra bemászni, nem ördögtől való a háromajtós változat sem.

Kombi, háromajtós, vagy luxuskupé? Jó kérdés!

Nem is gondolnánk, pedig a csapott hátú és kombi karosszériák csomagtér ajtaja külön odafigyelést igényel tetőcsomagtartót használva, ugyanis ez esetben a fenti csomagtartón szállított hosszú tárgyak, lécek, csövek autótípustól függően bizony könnyen nekiütődhet a figyelmetlenül felnyitott hátsó ajtónak, vagy az esetleg rajtuk trónoló felső szárnynak.

A mai puttonyosok előfutárai voltak a háromajtós kombik

Ajtók tekintetében a csúcsot ugye a korábban már említett kombi karosszéria jelenti, mely praktikuma miatt az évek során egyre nagyobb népszerűséget harcolt ki magának – olyannyira, hogy ma már a nagyon drága, különlegesen míves vonalvezetésű autókra sem szentségtörés puttonyt rajzolni.

Régen sokaknak snassz volt, ma viszont kifejezetten menő is lehet egy kombi

A hosszan elnyúló viszonylag csekély esésű tetővonal pozitív hozadéka, hogy a kombi modellekben a legnagyobb hátul a fej- és válltér is, illetve a második sorban ülők tarkóját nem tűzi úgy a hátsó ablakokon besütő nap. Mivel egyértelműen pakolásra születtek, a kombikat az esetek többségében számtalan jópofa, hasznos rekesszel, rögzítő szerkezettel, vagy például derékkímélő kihúzható csomagtartósíkkal látják el pluszban.

A kombik hatalmas, praktikus belsőtere furcsa mód olykor hátrány is lehet, hiszen nem kevés kihívással jár befűteni és lehűteni, ráadásul ezekhez a modellváltozathoz kapjuk összességében a legnagyobb üvegfelület, ami szintén fokozza a napsugarak fűtőhatását, sőt párátlanítani sem egyszerű. Persze a méret parkolásnál is a visszájára fordulhat, bár érdekes módon ilyen szempontból a háromajtósok túlgömbölyített, átláthatatlan és érezhetetlen hátsója is kihívás lehet egy szűk helye meghódításakor.

Praktikumban a kombik verhetetlenek

A klimatizálást nézve a lehető legkevésbé hőmérsékletbarát kialakítása az egyterűeknek és a terepjáróknak van, ezért egy nagy belső térrel rendelkező modell választásakor mindenképpen érdemes utánanézni a légkondicionálás kialakításának és érdemes némi pluszt fizetni a hátsó szellőzőrostélyokért, a napfényrolókért, no meg az ülésfűtésekért, ahogy megfontolandó az is, hogy hoz-e annyi plusz térérzetet, légies hatást a felső hatalmas üvegtető, amennyi meleget transzformál a nyári napsütésben.

Egyterűeknél jó bevált módszer, hogy hátul praktikus, ám sokszor bonyolult, nehéz tolóajtókkal oldják meg a bejutást, melyek különleges hozadéka, hogy néhány modellnél a teljesen egybenyitható első és hátsó ajtók miatt elmarad a B-oszlop, tehát ugyancsak nem lehet a függőleges gerendákra rögzíteni a biztonsági öveket, így jobb híján marad a főként kabriókban alkalmazott, az ülés hátlapjába integrált biztonsági öv, mely néhány típusnál nem túl kényelmes.

Praktikus, bár nem túl bizalomgerjesztő a biztonságot adó B-oszlop hiánya

Ha már a fedél nélküli autókat említettem, ők különleges karosszériakialakításuk miatt számos ponton markánsan eltérnek mind műszakilag, mind használhatóságban hagyományos, fix tetős társaiktól, ezért bemutatásukra külön cikkben térünk ki.

Visszakanyarodva a keménytetős autókra, talán nem is gondolnánk, de a karosszéria jellege sokszor érezhető hatással van a vezethetőségre is – nem egy tesztautónál tapasztaltuk már, hogy a kombi karosszériához a nagyobb terhelhetőség, az eltérő tengelyterhelés és saját tömeg miatt hátul keményebbre, pattogósabbra hangolt futóművet adnak a gyártók. Ezek a kissé túl teherautósra állított futóművek pedig csomagok híján sok esetben zavaróak lehetnek, mint ahogy a kupé, vagy háromajtós változatok futóműve is nem ritkán eltér ugyanazon modelltársuk hétköznapi karosszériaváltozataiba építettjeitől, ezzel pozitív csalódást okozva a sportos hangolást kedvelőknek.

Minél több ajtaja van, annál jobb lenne?

Ugyancsak érdekesen viselkedhet egy jókora csomagtartó, vagy hátsó puttony önmagában is, hisz vannak olyan modellek, melyeknél a hatalmas raktér furcsa tompa, mély frekvenciás, szinte fejfájást generáló dörömbölést képes generálni az utastérben, ha nincs kitöltve csomagokkal, vagyis nem szabad feltétlenül bedőlnünk saját emberi, megalomán énünknek, mert nem biztos, hogy feltétlenül a minél nagyobb, sokszor már feleslegesen bőséges csomagtartó és beltér a legjobb választás.

Sőt, a mai hatalmas autók kifejezetten nagy, hosszan a karosszériába nyúló hátsó rakodórésze sok esetben olyan mély, hogy egy átlagos karhosszúsággal rendelkező tulaj bizony nem éri el a legbelső részre került csomagokat.

Nem egyértelmű, hogy a több, vagy a kevesebb ajtó a jobb – vannak, akik emiatt elrejtik

Ahogy cikkünkből is látható, bizony érdemes jól megfontolni, hogy milyen karosszériával választjuk az adott modellt, mert minden kialakításnak megvan a maga előnye és hátránya is, melyek elég nagy hatással vannak a mindennapi használhatóságra ahhoz, hogy érdemes legyen körültekintően mérlegelni és ne csak a szépség, no meg az ár oldaláról közelítsük meg a kérdést.