Az alábbi cikkünk még egy korábbi holnapstruktúrából származik, így előfordulhatnak szerkesztési hiányosságok. Megértésüket köszönjük.

Hitler kedvenc repülőterén, a berlini Tempelhof-on vagyunk, 1954-ben. Az idő már későre jár, a reptéri bogárhátú pedig most épp az Air France Douglas típusú utasszállítóra vár - van abban jócskán báj, amint az aprócska, mindössze 30 lóerős német népautó vezényli a nála ötvenszer nagyobb teljesítményű hatalmas repülőgépet.

Még bogaras körökben is ritkán látott fénykép

Meg abban is, hogy a funkcionalitás néha ugyan akaratlanul, ám mégis milyen szép megoldásokat eredményez. A jobb hátralátás miatt nagyvonalúan továbbnyújtott hátsó ablakot akár szériagyártásba is vehették volna a Volkswagennél. Persze ne legyünk telhetetlenek, hisz’ a hátsó üveget pont egy évvel a reptéri változat előtt, 1953-ban alakították át - ekkor váltotta fel a ’perecablakot’ az ovális alakú.

Balra perec, jobbra ovál – a hátsó üveg többször változott az évek során a bogarakon

Módosításokból akad még bőven a speciális reptéri bogárhátún. A fenti képen jól látható, hogy a feltűnő sárga színű járgányt telefonos összeköttetéssel és filigrán tetőantennával szerelték fel a zökkenőmentes kommunikáció érdekében. Az első sárvédő – ahova a karos indexek után csepp alakú irányjelzők kerültek - és a karosszéria oldalt kiegészítő lámpákat kapott, nehogy bélyeggé lapítsa a Volkswagent egy figyelmetlen pilóta a nehéz reptéri manőverezés közben.

A szélvédő fölé pedig egy hatalmas, forgatható fényvetőt helyeztek el a tervezők, mely jó bevilágíthatta a futópályákat és a guruló utakat. Hátul hatalmas világító táblák mutatták, mit tegyen a pilóta. Központi helyen a ’Follow me’, azaz kövess utasítás volt, felette a két nyíllal a kanyarvételeket, alul a Stop táblával pedig azt lehetett jelezni a pilótának, hogy ideje megtörni a repülőgép lendületét. És nézegetve a mostani járművek ’follow me’ fényhídjait, a jelzések alig bővültek – kis túlzással még ma is dolgozhatna az öreg Volkswagen.

Munkahelyi ösztönző - aki jól dolgozik, az fogja vezetni

A sárga bogárhátú jól példázza, hogy a régi autókban volt anyag bőven – vajon hány mai gépnek bírná el gond nélkül a lökhárítója a fém burkolatú táblák jókora súlytöbbletét? Furcsán hangzik, de a reptéri autóknál amúgy kifejezetten jó, ha sok bennük a ’nehézfém’, mert így jobban láthatóvá válnak a radarok számára. És ha már a hátsó tábláknál tartunk, vajon ez a behemót ’légterelő’ adhatta az ihletet a Porsche Turbók hátsó szárnyainak?

Ennél jobban nem lehet gyorsítani a reptéri kiszolgálást

De csavarjunk kicsit a történeten: a repülős bogárhátú ’nagybácsit’ jó sok év kihagyás után, 2007-ben egy szintén csodaszép közeli rokon, egy Porsche Cayman S követte, méghozzá a Hannoveri repülőtéren. A márka olyannyira reklámértéket látott a ’follow me’ autókban, hogy több repülőtérre is került a Porschékből – bizonyára a reptéri dolgozók legnagyobb örömére.

Az Audi is kedveli a reptéri hangulatot

Továbbá a Volkswagen-csoporton belül a sok reptéri emberarcú busz, vagyis a Transporterek, a Caddy-k és a Skodák után az Audi A1 1,4 TFSI-ből is készült egy különleges ’follow me’ modell, melyet a Wörthersee Touron állítottak ki a gyáriak, egyelőre csak promóciós jelleggel – de ki tudja, egyszer talán munkába is állhat a törpe négykarikás.