1989 óta ünnepeljük január 22-én a magyar kultúra napját, hogy megemlékezzünk évezredes hagyományainkról, gyökereinkről, ezzel erősítve nemzeti öntudatunkat és továbbadva emlékeinket idéző tárgyi, szellemi értékeinket. Ilyenkor a média hírt ad hazai művészeinkről, megjelennek híres költőink, festőink, színművészeink, ám a magyar műszaki vívmányok nagyjairól jellemzően nem esik szó.

Ne ez a közlekedési kultúra legyen az etalon

Pedig a hazai műszaki-közlekedési kultúrára igazán büszkék lehetnénk, furcsa mód mégsem foglalkozunk vele kellőképpen. Ezért úgy érzem, az autózás kedvelőjeként illik ezen a jeles napon gondolnunk azokra a hősökre is, akik alkotásaikkal, fejlesztéseikkel, tudományos újításaikkal formálták, s a mai napig formálják a közlekedést hazánkban és világviszonylatban egyaránt.

A Ford sokat köszönhet a magyar szellemi tőkének

Mindannyian ismerjük a legnagyobb neveket. Galamb Józsefet, aki évtizedeken át dolgozott a Ford autógyárnak, alakjához olyan legendás autókat kötve, mint a T-modell, de nem kell senkinek bemutatnom Bánki Donátot sem, aki a magyar motorgyártás egyik úttörője, és az egyetemi oktatás egyik nélkülözhetetlen alakja volt.

Kicsivel későbbi generációkból csemegézve Anisits Ferencet sem lehet kihagyni a sorból, hisz több mint egy tucat BMW motortípus fejlesztését irányította, de ott van a konkurens német márkák legendás alakja, Barényi Béla, aki az autók passzív biztonsága terén alkotott maradandót.

Anisits Ferenc óriásit alkotott a BMW dízelmotorjaival

A felsorolást folytassuk azokkal a zsenikkel, akiket talán kevesebbé ismerünk, pedig nélkülük sem lenne teljes az automobilizmus enciklopédiája. Azt tudták, hogy Mr. Joe Galamb mellett nem egy magyar dolgozott a Fordnál? Például Balogh Károly is segédkezett a T-modell tervezésében, de Farkas Jenő is jól csengő név az amerikai márkánál, hiszen neve egybeforrt a Fordson Traktor és az A-modell konstrukciójával.

Haltenberger Samu is kiváló alakja a hazai közlekedésnek, hiszen feledhetetlen érdeme volt többek között a posta motorizálásában és a magyar taxik fejlődésében.

Adler - ahogy Járay Pál megálmodta

Én sosem szerettem az áramlástant, mert rettentő bonyolult, differenciál-egyenletektől hemzsegő tudományág, ezért becsülöm nagyra azokat, akik ezen „művészeti ágban” voltak otthon. Legendája volt a járműalakoknak az áramvonalas autók nemzetközileg is elismert fejlesztője, a „Stromlinienwagen” atyja, Járay Pál, akit olyan gyártók követtek meg, mint a Maybach, a Mercedes-Benz vagy éppen a Bugatti.  A dízelmotorok terén kiemelkedőt alkotó Jendrassik Györgyről is írnom kell, hiszen nevét minden közlekedésmérnök hallgató a mai napig rettegi a Jendrassik-féle indítás, a rugós adagolószivattyú, vagy éppen az előkamrás égéstér tanulmányozása során.

Ezért nevezhető az új BKK buszok színe bilikéknek

Sokan nap, mint nap magyar veterán járműveinken ülnek, ha közösségi közlekedéssel utaznak, és azt sem tudják, kinek köszönhetik ezeket a régen szebb napokat megélt gépezeteket. Az Ikarus konstruktőre volt ifjabb Zerkovitz Béla, a „faros” megalkotója, de a magyar gyár főmérnökeként dolgozott Michelberger Pál, aki először dékánként, majd a BME rektoraként is letette a névjegyét . A közúti járművek kapcsán máig jól csengő márkanév a Rába, vagy a Csepel, ezért megérdemli a bemutatást a teherautókon számos fejlesztést kidolgozó Pentelényi János.

Magyarok magyar járművekkel járták be a világot

A négykerekűek mellett jól ismerjük a hazai motorkerékpárokat is. Sokan még vezették is a Csepeleket, vagy ültek Pannóniákon, mely járgányok vezető tervezője Jurek Aurél volt. Az viszont a feledés homályába veszett, hogy kik voltak az első úttörő motorépítők. Ízlelgessünk tehát egy nevet; Dedics Ferencét, aki a korai Dedics motorkerékpárok atyja volt.

A közúti járművek fejlesztői, alkotói mellett számos kapcsolódó szakterületen szereztek világhírű érdemeket magyarok. Kálmán Rudolf Emil amerikai-magyar villamosmérnök, matematikus, a szabályozáselmélet és a folyamatirányítás mindentudója, mégis megbecsült név a közlekedésben jártasok számára is, hiszen a forgalomtechnikában szinte minden modern lámpavezérlés, forgalomszabályozási metódus fontos eleme a Kálmán-szűrő, vagyis az általa kigondolt, diszkrét rendszerek állapotterére alkalmazható matematikai eljárás.

Fontos megemlíteni a manapság sem tétlen Dr. Melegh Gábort, aki „civilben” igazságügyi gépjárműszakértő és a Virtual Crash nevű, magyar-szlovák fejlesztésű 3D-s, szakmailag elfogadott balesetelemző program egyik fejlesztő-tulajdonosa.

A sok konstruktőr, tervező és a tudományos élet egyéb területén alkotó magyar mellett azért voltak jeles képviselői a hazai közlekedési kultúra szó szerint vett műfajának is. Reiman Gyula alapította ugyanis 1900. november 30-án a Magyar Automobil Klubbot, de szervezett számos túrát is az akkor gyermekcipőben járó autózás népszerűsítéséért. Sőt, olyan nagy márkákat hozott Magyarországra, mint például a Rolls-Royce. Igen, furcsán hangzik, de az autózás hajnalán, Magyarországon bizony kapni lehetett a patinás brit márka termékeit, de Bugattiért sem kellett a szomszédba menni.

A hazai közlekedésmérnök világviszonylatban ismert

Sajnos a felsorolás közel sem teljes, de cikkeinkben bemutatjuk részletesebben is a hazai közlekedés nagyjait, és megemlékezünk a most kimaradt nevekről. Mert szerencsére vannak bőven, akár a múlt generációiról essen szó, akár a jelen reménységeiről. Elég, ha csak a motorsport felé tekintünk, ahol fiatal, tehetséges mérnökök szép sikereket érnek el a különböző nemzetközi versenysorozatokban is.