Az alábbi cikkünk még egy korábbi holnapstruktúrából származik, így előfordulhatnak szerkesztési hiányosságok. Megértésüket köszönjük.

A Lexus tökéletes érzékkel pótolta az IS-F eddigi legnagyobb hiányosságát. Mindenféle komolyabb formatervi átmunkálás helyett önzáró Torsen differenciálművel tette még kívánatosabbá 423 lóerős középkategóriás szedánját. A brit evo magazin munkatársai pedig már ki is próbálhatták a kifinomultabban őrjöngő japánt.

Valószínűleg 10-ből 9 ember nem tudta, de a Lexus IS már a tavalyi év során megújult. A külső változások annyira minimálisak, hogy az említett 9 ember java valószínűleg az autót még élőben megpillantva sem hinné el, hogy megújult modellt lát. Együtt érzünk velük, ugyanis az átlagos képességekkel rendelkező megfigyelőnek szinte kizárólag a hátsó lámpa áttervezett formája lehet árulkodó. És kívülről ez az, ami tanúbizonyságot tesz a széria csúcsváltozatának, az ötliteres V8-assal szerelt IS-F-nek frissüléséről is.
 
 
Pedig ez esetben jóval többről van szó, ám az értékes javulás a lemezek alatt történt. Az eddig elektronikus sperrdiffivel (vagyis kigyorsításnál a belső kerekeket fékező menetstabilizálóval) operáló sportszedán végre mechanikus, Torsen rendszerű differenciálművet kapott, amely kigyorsításoknál immár jobb tapadást, gyors kanyarokban pedig nagyobb stabilitást biztosít. Bár sokan erre csak nevetve legyintenének, de a javulás szinte kézzel fogható: a gyári pilóták a Fuji tesztpályán 2 másodperccel jobb köridőről számoltak be.
 
Persze a gyári tesztpilóták már sokszor sokfélét állítottak, ezért különösen vártuk, hogy mit mond róla a sportautók tesztelésében nagy tradícióra visszatekintő brit evo magazin. Röviden: sok jót. Kissé bővebben elemezve az igényesebb hajtáslánc előnye forszírozott tempónál jön ki, ott viszont sokkal játékosabban, ámde mégis kiegyensúlyozottabban, illetve kifinomultabban működik. A nagy konkurens BMW M3-hoz képest a britek szerint még mindig kevésbé jól súlyozott a kormányzás, és nehezebben érezhető az első kerekek tapadása, de az M3-mal kapcsolatos saját tapasztalatunkat tekintve ez egyáltalán nem jelent komoly marasztalást. Ami viszont osztatlan dicséretet érdemel, az nem más, mint az ötliteres V8-as hangja, ami 3700-as fordulat felett igazán vad dübörgésbe kezd.
 
A frissítéssel tehát kijavították a mérnökök az IS-F egyik legnagyobb hibáját, így már bátran ajánlható bárkinek. Különösen azok járnak jól vele, akik a Mercedes C63 AMG mindent nyers erőből megoldó motorja, és az M3 féle kifinomult kanyarképességek között félúton szeretnének választani. Amivel meg kell barátkozniuk az IS-F esetében, az a betonkemény futómű lesz.
 
 
 
Természetesen a 4,8 másodperces 0-100-as sprint maradt, sőt a szériában 250 km/h-nál szabályozó német konkurenseknek fityiszt mutató 270 km/h-ban limitált végsebesség is változatlan maradt. A több újdonságra szomjazók egyébként még új külső fényezéseknek, és az immár menet közben is programozható navigációs rendszernek örvendezhetnek.
 
A magyar piac tekintetében a vad Lexus további ütőkártyája az ár-érték aránya, ugyanis bár 21,8 milliós árcédulája komoly szemelkerekítésre adhat okot (és a frissített változat valószínűleg néhány százezer forinttal drágább lesz), a szinte hiánytalan alapfelszereltség (egyedül a napfénytető (330e), és a metál-, illetve gyöngyházfényezés (220e) feláras) a piac egyik legjobb ajánlatává teszi. A napfénytető megvásárlását egyébként 185 centiméternél magasabb vezetők számára nem ajánljuk, ugyanis elöl is vészesen lecsökkenti a fejteret. Hasonló felszereltségi szint mellett egy BMW M3 Limuzin például 27 millió forint, a C63 AMG 26,5 millió forint, és valószínűleg a hamarosan érkező RS5 is kövérkés árcédulával rendelkezik majd, ugyanis a jelenleg kínált 354 lóerős S5 is már 24,7 milliót kóstál alaposan felextrázva.
 
De az autót nem elég megvásárolni, fent is kell tartani, és ebből a szempontból is jó hírünk van az IS-F vásárlásán gondolkodóknak. A korábban említett magazin ugyanis körülbelül 45 ezer kilométeren keresztül használt egy frissítés előtti példányt, amely a teljes távra levetítve a teljesítmény tükrében nagyszerű, 11,7 literes átlagfogyasztást produkált (a gyári adat vegyes használat esetén egyébként 11,4 liter 100 kilométerre). Az autóra szerelt Bridgestone Potenza abroncsok pedig 30 000 km-es futásteljesítmény után szorultak cserére, amely szintén jó – ámde használattól jelentősen függő – érték. Valószínűleg az új Torsenes differenciálmű kicsit kurtít ezen időtartamon, de mi biztosak vagyunk benne, hogy minden leendő tulajdonost kárpótol majd ezért a száján vezetés közben még szélesebbre nyíló mosoly.
 
 
Képek: evo Magazine