Volkswagen Passat: a név, aminek hallatán talán még az autózás világában kevésbé jártas emberek agyában is megjelenik egy ismerős kép. Ez persze nem is csoda, hiszen nemrégiben mutatták be a lassan legendássá váló középkategóriás B8-as, nyolcadik – erről persze nyithatnánk vitát, de a gyártó hivatalos álláspontja szerint ez az igazság – generációját. Ennek a 41 éve tartó, és még sokáig tervezett pályafutásnak állítanánk egy kis emléket most, méghozzá a típus történelmének felidézésével.
Akkoriban divat volt a 'fastback' - galériaA Passat történetének kezdete egészen az 1960-as évek közepére nyúlik vissza, mikor is a Volkswagen megszerezte az Audit, majd úgy döntött, hogy ideje új fejezetet nyitnia saját modelltörténetében. Ekkor kezdték el fejleszteni azt a két autót, amit mára már az egész világ ismer, a Passatot és a Golfot, melyeknek célja az volt, hogy elsőkerékhajtásukkal és vízhűtéses erőforrásaikkal a legmodernebb autók közé tartozzanak a piacon. A névválasztás is érdekes, hiszen bár hivatalosan ezt sosem erősítették meg a gyáriak, a márka akkoriban az uralkodó szelek és áramlatok után adta egyes típusainak megjelölését, így a Golf, a Scirocco, a Bora, a Jetta és a Passat is az ilyen időjárási és természeti jelenségeknek köszönheti a nevét – kisebb-nagyobb eltérésekkel.
De nézzük is, hogy mivel indult útjára a mára már jól ismert középkategóriás Volkswagen sorozat! A B1 jelzésű első generáció 1973-ban mutatkozott be a nagyközönség előtt, méghozzá egyből négy karosszériaváltozatban: két- és négyajtós „szedán”, valamint három- és ötajtós kivitelben. Előbbit nem véletlenül raktam idézőjelbe, hiszen bár valóban csak kettő és négy ajtóval rendelkeztek ezek a változatok is, a három- és ötajtós variánshoz hasonlóan ők is az akkoriban igencsak divatosnak számító, Giorgetto Giugiaro által tervezett „fastback” kialakítást kapták. Nem telt el egy év, és már a puttonyos Passatot is üdvözölhették a vásárlók a kínálatban. A műszaki alapokat tekintve egyébként az 1972-ben bemutatott Audi 80-assal közösködött a családi járgány, így az erőforrásokban is osztoztak: kezdetben két négyhengeressel, egy 1,3 literes 55 lóerős és egy 1,5 literes 75, vagy 85 tagú ménest mozgósító motorral és négyfokozatú manuális, vagy háromfokozatú automataváltóval lehetett hozzájutni a Passathoz. Később az 1,5 literes szerkezetet 1,6 literesre cserélték, majd ’78-ban egy modellfrissítéssel együtt megérkezett az 1,5 literes dízel is 50 lóerővel. Érdekesség, hogy az első generáció 8 éves pályafutása alatt elérte a modell a kétmilliós eladási darabszámot.
A történelmi B1-es után 1981-től lehetett hozzájutni a B2-es szériához, mely nem hozott hatalmas újításokat. Kívülről maradt a szögletes forma, a legnagyobb változást talán a kerek lámpákat váltó téglalap alakú fényforrás és az elhanyagolható méretnövelés jelentette. A karosszériaváltozatok terén azért szolgáltak némi újdonsággal a mérnökök, méghozzá egy igazi lépcsős hátú variáns piacra dobásával, amely egyébként az 1985-ös modellfrissítés után Santanaként folytatta pályafutását Európában. Ezzel a ráncfelvarrással párhuzamosan megszűnt a kétajtós Passat forgalmazása, míg a többi modell nagyobb lökhárítókat, új hűtőrácsot és finomított belső teret kapott. A második generáció az erőforrások tekintetében is tudott újat mutatni, hiszen az eddig elérhető motorok mellett bemutattak egy kétliteres benzinest, valamint egy 1,6 literes turbódízelt is, az Audi 80-asból érkező öthengeres, 2,1 literes ketyegőről nem is beszélve, ami a quattro összkerékhajtással együtt került át a Passat Variantba syncro néven.
A régieket idézte - galéria1988-ban mutatkozott be a teljesen új irányt hozó harmadik, B3-as generáció, mely mind műszakilag, mind pedig külsőleg teljes mértékben eltért elődeitől. A kor divatjának megfelelően azért maradtak a sarkos formák, ám sokkal kifinomultabbá vált a formaterv, melyet a történelmi elődöket idéző hűtőrács nélküli orr tett érdekessé. A B3 bemutatkozásával minden fastback stílusú variánsról le kellett mondani a vásárlóknak, hiszen mindösszesen egy négyajtós szedán és egy kombi változat volt elérhető. A harmadik generáció tervezésekor a mérnökök elvetették az Auditól érkező alapokat és az egy mérettel kisebb modelljükből – a Golfból – építkeztek. Így a minden irányban megnyújtott padlólemez mellett rengeteg más alkatrészben is osztozott a két típus, amely költséghatékonysági szempontból előnyös volt. Erőforrások tekintetében is megújult a Passat: az eddigi porlasztós megoldás helyett befecskendezést választott a gyártó, és úgy tervezte meg az összes hajtásláncot, hogy képes legyen együttműködni a syncro összkerékhajtási rendszerrel. Benzinesek terén egy 1,8, egy 2,0, valamint a legerősebb 2,8 literes VR6 közül válogathattak a vásárlók. Dízelfronton egy résztvevőt találtunk a listán, méghozzá egy 1,9 literes szerkezet képében.
Öt évvel a B3 bemutatkozása után máris egy – a Volkswagen szerint – új generációt köszönthettünk a B4 képében, mely azonban nem volt más, mint egy igen alapos modellfrissítés. Ugyan elöl és hátul is lecserélték a karosszériaelemeket, profilból könnyedén felismerhető volt a turpisság, hiszen a Passat formája szinte semmit nem változott oldalról. A németek az aktuális kínálathoz szerették volna illeszteni a Passatot a kicsit modernebb vonalakkal és a hűtőrács visszatértével, ezért volt szükség a váltásra. Ettől függetlenül azért kínált némi újdonságot is az autó műszaki téren: sokat fejlődött a biztonság, szériává vált az első légzsák és az ABS, valamint megjelent az első TDI motor, méghozzá az 1,9 literes turbófeltöltésű szerkezet képében, mely 90 lóerőt és 210 Nm nyomatékot produkált.
A mindössze 3 évet megélt B4 után 1996-ban ismét egy alapjaiban megújult Passatot köszönthettünk. A B5 a márkától megszokott módon nem hozott kirívó formai megoldásokat, de így is igazán üdítő látványnak bizonyult a korábbi négyzetes vonalakból építkező generációkhoz képest. Ahogyan az előző generációból, úgy ebből is kizárólag négyajtós és kombi karosszériaváltozat volt elérhető. Az autó teljesen független négylengőkaros első felfüggesztést és az elsőkerékhajtású verziók esetén csatolt lengőkaros hátsó futóművet kapott. A négykerékhajtást egyébként 1997-től lehetett rendelni a B5-höz, méghozzá a benzinesek közül az 1,8 literes négyhengereshez és a 2,8 literes V6-oshoz, míg dízelfronton az 1.9 TDI-hez és a 2.5 V6 TDI-hez. A váltók tekintetében egyébként négy variáns is elérhető volt: egy öt- és egy hatsebességes manuális, valamint egy négy- és egy ötsebességes automata – utóbbi Tiptronic rendszerrel. 1999-ben motortörténelmi jelentőségű változás volt az 1,9 literes dízelmotornál, ekkor jelent meg ugyanis a mára már nem gyártott Pumpe-Düse (PD) befecskendező rendszer. Az akkoriban nagyon fejlettnek és takarékosnak minősülő eljárás 115 lóerős teljesítményt és 285 Nm nyomatékot eredményezett 5,3 l/100 km-es vegyes gyári fogyasztás mellett. A technológiát később túlfejlődte a manapság alkalmazott common-rail befecskendezés - mára kulturáltság és hatékonyság terén is jobban dolgoznak ezek az erőforrások.
Ez nem lett új generáció - galéria2001-ben ismét egy alapos ráncfelvarrás következett a modell történetében, ekkor azonban nem kapott új számot a Passat. A B5.5 változása ugyan látványos volt a frissítés előtti példányokhoz képest ekkor azonban mégis úgy ítélte meg a Volkswagen, hogy nem érdemel új besorolást a típus. Ezzel az újítással egyébként kikerült a kínálatból az igencsak problémás 1,8 literes benzines és bekerült a négyliteres W8-as, mely 275 lóerőt préselt ki magából és szériában járt hozzá a 4motion összkerékhajtás. 2003-ban bemutatkozott egy kétliteres TDI is, mely akkoriban igencsak szép, 136 lóerős teljesítményre volt képes. Az ötödik generáció tehát igen hoszú, 9 éves pályafutást élt meg.
Nagyot ugrott - galéria2005-ben aztán ismét egy nagy ugrás következett, hiszen bemutatkozott a B6, mely kifejezetten friss, mondhatni a Volkswagentől szokatlanul modern vonalakkal érkezett meg a Genfi Autószalonra. A kívül-belül gyökeresen megváltozott autó eleinte szintén csak két változatban (négyajtós és kombi) volt elérhető, ám 2008-ban bemutatkozott a CC betűpárossal ellátott négyajtós kupé is, melynek megjelenése mindenhol tátott szájakat hagyott maga után. Az V-ös Golf módosított PQ46 platformjára épülő generáció természetesen nem csak a külső tekintetében hozott újat: a 4motion összkerékhajtás esetében lecserélték a Torsen differenciálműves megoldást egy Haldex-kuplungosra, megjelent a DSG váltó és megjelent a legújabb 2,0 literes TDI, mely 140 és 170 lóerős verzióban egyaránt elérhető volt.
2010-ben aztán ismét merészet lépett a Volkswagen, és B7 néven új generációként tálalták a friss modellt, mely azonban a B3-B4 pároshoz hasonlóan csupán egy alapos ráncfelvarrás volt. Ahogy akkor is, ebben az esetben is az első és hátsó elemek lecserélésében és a belső kezelőszervek és anyagok frissítésében látták a megoldást a mérnökök, ami valóban sokat javított az autón, új generációnak azonban nem neveztük volna. A downsizing jegyében benzinesek terén bemutatkozott az 1.4 TSI, mely 122, 140 és 160 lóerős verzióban érhető el még jelenleg is, míg dízelfronton a sokat megélt 1,9 literes TDI-t váltotta az 1,6-os, 105 lovas CRTDi. A kétliteres öngyulladós erősebb verzióját 177 lóerősre hergelték, míg a kétliteres TSI 210 tagú ménest présel ki magából. A csúcsot továbbra is a 3,6 literes V6-os jelenti, mely ezúttal már 299 lóerőre képes, és alapáron jár hozzá az összkerékhajtás és a DSG automataváltó. A frissített CC ugyan elhagyta a Passat nevet, azonban így is maradt a 3 modellváltozat, hiszen Alltrack néven, emelt hasmagassággal megérkezett a középkategóriás telekjáró változata is.
Az elmúlt hetekben pedig végre bemutatkozott a Passat várva várt, nyolcadik generációja a B8 képében, amely új szintre emeli a típust. A Volkswagen középkategóriásának történelme tehát igencsak régre nyúlik vissza, és bár minden alapjaiban megújult verziónál új fejezetről beszélhettünk, azt gondoljuk, hogy a B8 esetében – bár a jól csengő név továbbra is változatlan – akár egy új könyvet is kezdhetünk írni a márka történetében. Alig várjuk, hogy élőben is megtapasztalhassuk majd, hogy mire képes az újdonság.