Az alábbi cikkünk még egy korábbi holnapstruktúrából származik, így előfordulhatnak szerkesztési hiányosságok. Megértésüket köszönjük.

A Nissan Leaf Év Autója győzelme bizony alaposan meglepte szakmát. Bár számítottunk jó szereplésére, nem sokan gondolták volna, hogy egy teljesen elektromos autó viszi a pálmát a szavazáson. A Fordnál többek közt emiatt indították útjukra a környezetkímélőbb modelleket.

A villanyos Focus a márka első teljesen elektromos modelljeként érkező gép, amely a legújabb Focus alapjaira épül, ám a hajtásláncon túl formatervben is eltér tőle valamelyest.

A hűtőmaszk és a fényszóró párosát látván már-már Aston Martinos szájízzel haladunk tovább a finom vonalakon. Míg a Renault és a Nissan saját platformot fejlesztett a Leaf és további elektromos autóik számára, a Ford jóval egyszerűbben állt a problémához és a villanyos Golfhoz hasonlóan alsó-közepesét alakította át „nullemissziós” négykerekűvé.

Még időben lépett a FordEz utóbbi egyébként valamilyen szempontból logikus marketingfogás is, hiszen az emberek talán szívesebben választanak elektromos kivitelt egy olyan modellcsaládból, melynek neve már régóta ismert a piacon. Az elektromotort tápláló akkumulátorokat nagy tapasztalattal bíró cég, az LG szállítja. A cellákat üres helyzetből 100%-os állapotra a gyártó állítása szerint nagyjából három-négy óra alatt tölthetjük, nagyjából feleannyi idő alatt, mint a Leaf akkumulátorait – és mindezt a hagyományos, 230 voltos hálózatról. Kis csavar a történetben, hogy szériában 120 voltos töltővel érkezik az autó, ennek „tankolási” idejét azonban nem közölték a gyáriak.

A motor egyébként 126 lóerő és 245 Nm leadására képes, tehát a célok teljesítéséhez bőségesen elegendő, ahogyan a sebességváltó híján maximálisan elérhető 136 km/h-s végsebesség is. Mindeközben a hatótáv sem vészes; a kategóriában megszokottnál csöppet hosszabb távot képes megtenni a Focus EV: nagyjából 160 km-t. Mindeközben állPraktikus extra a MyFord Mobileítólag a vezetési élményről sem kell lemondanunk, hiszen a Focus kiváló alapot szolgáltat remek futóművével, amihez ráadásként az elektromotor adta dinamizmus társul - legalábbis ameddig el nem érjük a végsebességet jelentő autópálya-tempót...

A Ford a MyFord Touch névre keresztelt információs és szórakoztató eszközt is beépítette az elektromos Focusba, amely így már képes a betáplált cél a lehető leghatékonyabb útvonalon elérni, így nem pazarolva feleslegesen a kilométereket. Ezentúl a mobil szolgáltatás révén telefonunkkal párosíthatjuk a rendszert, tehát ha szükséges, távolról bekapcsolhatjuk a fűtést, de ezen a vonalon tájékoztat az autó a merülő akkumulátorokról is.

Az eleinte csak Michiganben készülő Focus Electric 2011-ben már kapható lesz az Egyesül Államokban, ám Európában 2013-ig várni kell eljövKét változatban készül a C-Max hibridetelére, hiszen az öreg kontinensen való gyártás helyszínét illetően a döntés jelentős késéssel született. Egyébként az említett helyszínen építik majd a másik két zöld modellt: a C-Max is ezen a gyártósoron készül majd, valamint a szintén hamarosan érkező elektromos Transit Connect.

A C-Max egyébként ígéretes konstrukciónak indul; motorházában a hatásfokra kihegyezett kétliteres, Atkinson ciklusú dízel dolgozik, a lítium-ion akkumulátorokat pedig akár hálózatról is lehet tölteni. A sima modell a Hybrid, míg a hálózatról „tankolható” az "Energi" névre hallgat. Elsődlegesen az elektromotorra támaszkodik a Ford egyterűje, azonban az akkumulátorok lemerülésével  - vagy egyéb, nagyobb energiát igénylő szituációban - beindul a gázolajos erőforrás. Az ígéretek szerint a hibrid egyterű akár 800 km-es hatótávolságra is képes lehet, ami igen vonzó ajánlat a kategóriában.

Az európai Grand C-Max-ra épülő autó különben a Focushoz hasonlatosan örökölte a Ford elektromos modelljeit fémjelző nagy króm hűtőmaszkot, belül pedig ugyanúgy a MyFord Touch és Mobile rendszer fogadja a sofőrt és utasait, amely kiegészül a Brake Coach asszisztenssel - utóbbi a vezetőt megpróbálja a lehető legokosabb fékezési manőverek végrehajtására bírni a hatótávolság lehető legnagyobbra növelése okán. A C-Max Amerikába 2012-ben, míg Európába az előbb említett okok miatt szintén csak 2013-ban futhat be.