A TVR márkanév minden jogával rendelkező Nikoley Smolensky a napokban szomorú nyilatkozatban adta hírül, hogy minden igyekezete ellenére kénytelen felhagyni a termelés újraindítása kapcsán szült reményekkel. Igaz, a sorozatgyártás leállítása után az egyedi kérések alapján elkészített néhány darab Tuscan Mk2 kabrió, illetve a Cerbera még tartotta a lelket a gyárban, ám a méretgazdaságossági határokon innen termelő cég képtelen volt versenyképes árakat garantálni.

A Kardhal című film néhány percében tetőzött a TVR hírneve

Pedig a TVR azon kevesek közé tartozott, akik egy pillanatra sem feledkeztek meg az autózás élményéről, és a klasszikus stíluselemekkel alaposan megtűzdelt autók úgy tudták képviselni a puritán luxus minden törekvését, hogy közben roskadásig voltak egyedi megoldásokkal is. A mai napig emlékszem, amikor hosszú évekkel ezelőtt a Sagaris statikus szemrevételezése alatt sokáig időztem az átlátszó hátsó légterelő, a faron keresztben átfutó kipufogó, a tisztán fehér számlappal bíró műszerek, vagy éppen a bőrrel bevont burulókeret láttán, hogy végül az autó mellett posztoló hostessnek kelljen kiszabadítania, hiszen még az ajtók is minden feliratot és jelzést mellőző gombokkal nyíltak.

Személyes véleményem szerint a 'kicsiket' ellehetetlenítő 'nagyok' társadalmi felelősségvállalása nem szabadna, hogy kimerüljön a környezettudatosságban, mert műszaki kulturánk megőrzése egyenértékű a népi hagyományok fenntartásának fontosságával.

Kissé kínos, mégis emlékezetes pillanatok voltak ezek, melyeknek a jelek szerint örökre búcsút inthetünk, miközben útjainkon ritka látvány marad a TVR, hiszen típusai egyrészt gyűjtői darabokká válnak, másrészt balkormányos változat alig készült az egyébként megkérdőjelezhető megbízhatósággal bíró autókból. A márkanév persze nem hal ki, hiszen Smolensky szélturbinákkal foglalkozó vállalkozása megőrzi a betűhármast.