Az autókat fejlesztő mérnökökkel szemben korunk által támasztott egyik legnagyobb kihívás a tömeg csökkentése, hiszen ezáltal mérsékelhető leginkább a károsanyag-kibocsátás mértéke, ráadásul a pehelysúly a menetdinamikai jellemzőkre is jótékony hatással van. A BMW Z4-est megformáló művészt valószínűleg mégsem ez ihlette meg, amikor vésőhöz nyúlt, hiszen a kőből készült sportkupé alighanem egy teherautót is megszégyenítene, ha mérlegre kellene állnia.

A végeredmény szinte hihetetlenül aprólékosan kidolgozott lett. Az autónak még a beltere is valósághű, mi több, ablakokkal is rendelkezik. A művészetet sokan sokféle módon próbálták definiálni, sikertelenül. Véleményem szerint, ha az embert megihleti valami, amit valamilyen módon önkifejezésként mások elé tud tárni, az művészet. A szűkebben vett művészet határai nem tisztázottak, számos emberi termék határesetet jelent, amikor nehéz eldönteni, hogy műalkotásnak tekinthető-e vagy sem. A művészet általánosan elfogadott meghatározás szerint a valóság visszatükrözése, a művész látásmódján átszűrve.

Témánk tárgyában az a lenyűgöző, hogy éppen egy jármű volt az, ami megihlette a művészt. Egyes autók egzaktul nézve talán nem is szépek, de, ha mögé képzeljük a bennük rejlő hihetetlen sok áldozatos munkát, akkor azzá válnak. A „teljesítmény megszépít”- ezért (is) szép ez a szobor.