A Hyundai bemutatott egy új, elektromos autóknak szánt padlólemezt, amit természetesen a Kia, sőt a Genesis is bátran használ majd a belátható jövőben. Az E-GMP nevű építőkészlet 2022-ben mutatkozhat be az első szériagyártású modellben, az egyik legfontosabb jellemzője pedig az 500 km-t közelítő hatótávja.

A Hyundai/Kia csoport 2025 végére 23 különböző, teljesen elektromos hajtással rendelkező típussal rendelkezik majd – ezek egy részét kifejezetten villanyautós karosszériába csomagolják. Az új, moduláris alap pontosan ez utóbbi kategóriát szolgálja ki, legyen szó kisautóról, kompaktról, illetve középkategóriás, vagy akár SUV-jellegű járműről.

Akkuk alul, motor hátul: mostanában ez a bevett gyakorlat az elektromos autóknál

A sportos modellek akár 4 másodperc alatti 0–100-as időre is képesek lehetnek, amit az ígéretek szerint egy 600 lóerő körüli motorral érhetnek el. Az mindenesetre valószínű, hogy a Hyundai Ioniq 5, az első E-GMP-re épülő autó még nem lesz ennyire erős. A Hyundai (pontosabban az épülő Ioniq-brand) után egy egészen bátor formatervezésű Kiát, majd a BMW iX ellenfelének szánt új Genesist készítik el az elektromos építőkészletből.

A tengelytáv, a karosszéria jellege és a hatótávolság is tág határok között változtatható, a különböző megoldások közös pontja az alapból hátra kerülő villanymotor lesz. Igény szerint természetesen az első tengelyre is kerülhet hajtóegység.

Járműből járművet tölteni; érdekes részletet árul el a sematikus ábra

A Hyundai által fejlesztett technológiára is jellemző az alacsony tömegközéppont, a teljesen sík utastéri padló lehetősége, valamint a belsőégésű motor helyére költöztetett hűtő-fűtő egység. A mérnökök igyekeztek jövőálló rendszert alkotni. 240, 400 és 800 V-os töltési feszültségre is felkészítették az akkumulátort. Ez azt jelenti, hogy a 80%-os töltöttséget akár 18 perc alatt elérhetik majd a tulajdonosok. Másképpen kifejezve: 5 perc alatt 100 kilométernyi hatótávra elegendő áram kerülhet az autóba, amennyiben ideális időben indulunk útnak és városban vagy legfeljebb országúton közlekedünk, komótosan.

A hőre érzékeny részeket hűtő-fűtő rendszerrel tartják az optimális hőmérsékleti tartományban, miközben az ütközésbiztonságot is szem előtt tartották a tervezési folyamat során. A következő években kiderül, hogyan működik mindez a gyakorlatban.