Az alábbi cikkünk még egy korábbi holnapstruktúrából származik, így előfordulhatnak szerkesztési hiányosságok. Megértésüket köszönjük.

A különös négykerekű kiállítói a genfi bemutatón azt nyilatkozták, hogy az ott látható Westfield iRacer 99 %-os pontossággal tükrözi, hogy milyen is lesz a jármű, ha egyszer teljesen elkészül. Elliott Hawkins (a Royal College of Arts egy volt diákja) kitűnő formatervezési megoldásainak köszönhetően az autó olyan hatást kelt, mintha elektromos energia pulzálna minden egyes elemében.

A sportkocsi vázának és karosszériájának felépítéséhez többféle anyagot is elegyítettek a mérnökök, többek között alumíniumot és újrahasznosítható műanyagot. Paul Faithfull, az iRacer projekt-menedzsere szerint az olyan anyagok alkalmazásának, mint például a szövet, utcai használat mellett megvannak a maguk erősen behatárolt felhasználási területei, ám ezek sok előnyt tudnak képezni versenykörülmények között. Képzeljük csak el, mi történne akkor, ha például lehetőség lenne arra, hogy pár perc alatt le lehessen cserélni a karosszériát, megváltoztatni annak színét, vagy éppen egy szempillantás alatt kijavítani az esetleges károkat.

A prototípus autó egyébként mostani állapotában 600 kilogrammot nyom, hossza 3,6 méter, a hajtáslánc pedig a hátsó kerekek felé viszi az erőt. A 109 lóerő, és 1000 Newtonméteres maximális nyomaték leadására képes villanymotort egy lítium-foszfátos akkumulátor látja el energiával. Az autó annak ellenére, hogy teljesen elektromos, kevesebb, mint 5 másodperc alatt képes álló helyzetből 100 km/h-s sebességre „röpíteni magát”, végsebessége pedig eléri a 177 kilométert óránként.

Az iRacer egyébként „munka közben” csak 2011-ben lesz majd látható, méghozzá az Elektromos Járművek Kupáján, ahol is a fejlesztő cég (Westfield Sportscars) szerint az autó körülbelül 85-86 versenykilométert tud majd megtenni egyetlen feltöltéssel.