A Ferrari Omologata nem más, mint a V12-est használó orrmotoros padlólemez tízedik egyedi reinkarnációja. A Superfast Aperta még 2009-ben mutatkozott be, így megállapíthatjuk, hogy szinte évente követik egymást az különleges kivitelek. Ezen legutóbbi mű a 812 Superfast alapjaira épül, bár a karosszériaelemek közül csak a szélvédő és a fényszóró az, ami változás nélkül került át az új típusra. A vörösre fényezett jármű többi alkatrésze egyedi tervezés eredménye.

A főbb különbségeket a lapított ovális hűtőrács, az első kerékjárati ívek feletti kerekítés, a hátsó szélvédőburkolat vízszintes tagolása és a mélyen ülő hátsó lámpák jelentik. A fekete diffúzor nem csupán színe miatt, hanem a karosszéria síkjából való kilépésével is meglehetősen hangsúlyos részlet.

Szénszálas réteget csempésztek a fényezésbe is

Nem kevésbé tűnik egyedinek az Omologata beltere. Jeans Aunde szövet és bőr kombinációjából készülő kék ülések jelentik a színfoltot az egyébként feketébe burkolt utastérben. Az érintőképernyő mérete pontosan nulla col, hiszen napjainkban már a kijelző hiánya jelenti az egyediséget.

A Ferrari motorok szelepfedelei, illetve az ötvenes és hatvanas évek GT-jei ihlették azt a repedezett hatást nyújtó kezelést, amit a műszerfal és a kormánykerék fém alkatrészei kapnak. Szintén a múltidézés jegyében kalapácsfestékre hajazó fedőréteget kapnak a kilincsek. Hasonló megoldásra a 250 LM és 250 GTO modellekben volt példa.

Egy meg nem nevezett európai ügyfél számára készítették el az Omologatát. Futurisztikus, egyben időtálló formaterv megalkotását kérte a titokzatos megrendelő. A típusnév (magyarul ugye homológ, vagyis leginkább ’jóváhagyott’) alapján közúton és versenypályán is feltalálja magát a jármű.

Kék ülések, sok fém és nulla darab érintőkijelző található a beltérben

Bő két évig tartott a projekt, miközben a fejlesztők számos forrásból inspirálódtak. A Ferrari versenymúltja, a tudományos-fantasztikus irodalom és a modern építészet is hatással volt a végeredményre. A fényezés egy speciálisan ehhez a példányhoz kikevert vörös árnyalat. Azért volt rá szükség, hogy teljes legyen a harmónia a fényezett és a sötét szénszálas alkatrészek között.

A gyáriak nem beszéltek arról, hogy módosítottak volna a 812 Superfast hajtásláncán. Valószínűleg nem is volt rá szükség, hiszen eleve a valaha gyártott legerősebb és leggyorsabb orrmotoros Ferrari volt a kiinduló alap. A 6,5 literes V12-es egység szívómotor létére is 800 lóerőre (8500 fordulat/percnél) és 718 Nm-re (7000-es fordulatszámon) képes. A hétsebességes duplakuplungos váltóval 2,9 másodperces 0-100-at, illetve 340 km/h-s végsebességet érhet el a hátsókerékhajtású autó.