Az igazi izomautók szerelmesei már szerencsére korunkban is kiélhetik titkos vágyaikat, ugyanis a retro stílus virágzik: újjászületett Chargerek, Challengerek, Camarók röpködnek, azonban a legperverzebb álmokat csakis a Ford Mustang válthatja valóra legfrissebb kiadásával.
Már az alapot képező Mustang is gyors sportautó lett a tesztek szerint, annak ellenére, hogy bizony az Európában és Japánban réges-rég elfeledett merev tengelyes hátsó felfüggesztést tolták alá - és a tovább „pöckölt” változatok még nagyobb port kavarnak. Az eddig készült egyik legvadabb telivér a Mustang Boss 302 személyében érkezett, mely a piros slusszkulccsal indítva 446 megvadult ló erejét szabadította a sofőr rendelkezésére.
Ennek ellenére a Boss 302 sima utcai verzióként jelent meg, az amerikaiak azonban most a versenypályára is gondolván megálmodták a 302S-t. A rajongók számára készített autó természetesen az utcai 302-esen alapszik, és immáron a harmadik ilyen versenyautó a sorban a Ford istállójában; két "szomszédja" a Mustang FR500S és az FR500 CJ “Cobra Jet”. Előbbi az újkori Mustang első igazi gyári versenyváltozata, melyet 2010-ben adott ki a Ford, és több változatban is készült a különféle versenysorozatok reguláinak megfelelően. Az igazi finom falat azonban a gyorsulni imádó amerkaiaknak készült "Cobra Jet" volt, ezt ugyanis kifejezetten gyorsulási versenyzésre készített fel a gyártó.
"A Ford Racing izgatottan gurítja ki legújabb, kulcsra kész versenyautóját a rendkívül sikeres FR500C, FR500S, BOSS 302R és Cobra Jet után” – nyilatkozta Mark Wilson, a Ford Racing vezető mérnöke. „A rajongók, akik megvásárolják a Boss 302S-t, mindenféle módosítás nélkül indulhatnak a World Challenge GTS és a NASA American Iron Series kupákban. Alig várjuk, hogy a Boss 302 sikerei további nevek által gyarapodjanak ” – tette hozzá.
Az erő forrása az öt literből gazdálkodó V8-as A Ford Racing mérnökei igazán kitettek magukért, a Boss 302S tényleg jól sikerült darab. Ötliteres V8-as erőműve 440 egészséges lóból álló ménest szalajt szét, ha a pilóta tövig nyomja a gázpedált. A motorhoz az utcai változatból kapott hatsebességes kézi váltó kapcsolódik, melyből a nyomatékfolyam a rendkívül korrekt T2-es Torsen differenciálműbe továbbítódik, ami aztán szépen elosztja azt a két hátsó kerék közt. A futómű sem maradt persze érintetlenül, a gyári gátlók helyébe állítható lengéscsillapítók léptek, a feszesebb kanyarvételért pedig ezeken kívül vaskosabb Ford Racing stabilizátorrudak felelősek. A magabiztos fékerőt négydugattyús Brembo szerkezetek állítják elő.
Boss történelem
A sztori egészen pontosan 1967-ben kezdődik, ekkor újult ki ugyanis a Mustang és a Camaro közt kialakult rivalizálás. Mikor a Camaro is hasonló small és big block motorokkal jött ki, érezni lehetett, hogy véres csata lesz ebből. A Ford első licitje a 428 köbhüvelykes Cobra Jet volt, ami az elsöprő teljesítmény jegyében készült ’68-ban, de az újabb csodára sem kellett sokat várni.
1969-ben érkezett az igazi ínyencség, a 302 köbhüvelykes V8-assal szerelt Boss 302, mely az amerikaiak Windsor blokkjára épült, Cleveland hengerfejjel. A motorhoz négyfokozatú manuális váltó kapcsolódott. Így az átalakítások révén az autó már tökéletesen alkalmassá vált a versenyzésre az újvilágban népszerű Trans Am sorozatban. A különleges kiadást egyébként Larry Shinoda, a GM egyik tehetséges mérnöke tervezte, az ő kézjegye a Boss Mustangok oldalán oly jellegzetesen végigfutó csíkos motívum és a csupán dizájnelemként funkcionáló oldalsó légbeömlők eltüntetése.
Akkoriban a 290 lóerőre húzott Boss motor kifejezetten tekintélyt parancsolónak számított; az autó 7 másodperc alatt futotta a 100-as sprintet, a negyed mérföldes táv megtételéhez pedig 14,9 szekundum kellett neki. A Ford nagy erőfeszítéseket tett a Trans Am győzelem érdekében. A ’69-es debütálással ez nem jött össze, de a következő évben a két autót bevető Bud Moore sikerre vitte a Boss-t, és megnyerte a bajnokságot. Az öröm nem tartott sokáig, az 1971-ben visszatérő Mark Donahue az AMC Javelinnel a komplett Trans Am mezőnyt tönkreverte.
Mindeközben egy nagyobb Boss is készült, a Ford a Nascar versenyeken való részvételhez szükséges homologizáció miatt 500 utcai példányt volt kénytelen forgalmazni. Ennek jegyében született a Boss 429. Ahogy az előző modellnél, a számozás itt is a kbhüvelykben mért lökettérfogatra utal, a hatalmas Hemi V8-as szinte teljesen kitöltötte a Mustang motorterét, olyannyira, hogy az akkumulátort hátra kellett költöztetni, és az első futómű is 1 collal szélesedett. A Boss 429 a gyáriak szerint 375 lóerőt tudott, ám pletykák szerint apróbb módosításokkal és néhány alkatrész cseréjével könnyedén előcsalogatható volt belőle 100 további paripa.
1970-ben sokak sajnálatára a Ford 2 év után befejezte a Bossok gyártását.
Mint minden igazi versenyre szánt gépezet, a Boss 302S is komplett aerodinamikai csomaggal érkezik, ami üvegszálas anyagból készült motorháztetőt, állítható első légterelőt és hatalmas, karbon hátsó szárnyat tartalmaz. Kívülről emellett minden egyes darab az 1969-es Boss 302-est idéző fényezéséről lesz felismerhető.
Az utastérből is minden felesleges holmit kidobáltak a mérnökök a súlycsökkentés érdekében, a helyükre komoly csövezés és hatpontos övvel szerelt versenyülés került, a kormánykerék pedig gyorszáras megoldása révén könnyen kivehető. Ezeken túl a telemetriai adatokat is rögzíti az autó, méghozzá az AIM névre keresztelt GPS-es rendszer segítségével.
A Ford michigani gyárában készül Mustang Boss 302S 2011 második negyedévétől lesz elérhető a kereskedésekben, és nagyjából 17 millió forintnak megfelelő dollárért vihetik haza a versenyzői vénával megáldott amerikaiak.