Újabb hiperautó érkezésére számíthatunk – ezúttal Svájcból. A Morand Cars nevű cég 2023-ra szeretne elkészülni a szénszálas vázból, illetve a lenmag alapú kompozit héjazatból összeállított művel. A karosszériaburkolat fenntartható alapanyagát (Amplitexnek hívják) Morandék szintén svájci partnere, a BComp fejleszti.

Ha feltörekvő gyártó hiperautójáról van szó a 2020-as években, borítékolható a villanymotorok szerepe is. Az egyelőre végleges név nélkül futó jármű esetén sincs ez másképp: az autó a hibrid hajtáslánc mellett tisztán elektromos hajtást is kaphat.

Az EV kivitel négy állandó mágneses motorral, 2000 lóerőt közelítő összteljesítménnyel és egy 70 kWh-s, mindössze 400 kg-os akkupakkal érkezhet. A Formula E-ben használt 180 Wh/kg energiasűrűségnél is magasabb denzitású cellákkal kísérleteznek a svájciak.

Közel 2000 lóerő; hibrid és elektromos hajtáslánc: 2023-ra válhat valóra a Morand hiperautója

A jelenlegi csúcskategóriás akkumulátorok a töltés során kapacitásuk ötszörösét képesek felvenni. A Morand Cars célja a bűvös 8C elérése, azaz a nyolcas szorzó teljesítése. A jelenlegi technológiát maximálisan kiaknázó (5 x 70 =) 350 kW-os töltővel 12 perces töltési idő adódik, az elméleti határ pedig az 560 kW-os (= 8 x 70) villámtöltő hét perces szintideje. Szeretnék elérni a 300 + néhány kilométeres hatótávot, hogy a szabványos F1-es nagydíjakkal kompatibilis legyen az autó.

A hibrid verzióba egy egyedi V10-est szánnak. Az 5,2 literes szívómotor 700 lóerőre és mintegy 540 Nm nyomatékra képes. A Xtrac gyártmányú, hétsebességes automatizált váltó, valamint a benzinmotor között kap helyet az elektromos motor-generátor egység. Rajtuk kívül az első kerekekhez is kerül egy-egy villanymotor. Az elektromos ’rásegítés’ 450, a rendszerteljesítmény 1100 LE körül (inkább fölötte) alakul.

Az energiatároló a hibrid megoldás esetében egy még fejlesztés alatt álló eszköz lesz, ami jellegét tekintve az akkumulátorok és a kondenzátorok között félúton helyezkedik el. A 4,5 kWh-s kapacitás mellett 300 kW-ra képes, az elektromos hatótáv pedig akár 50 km is lehet. A cél az autó saját tömegével az elektromos és a hibrid megoldásnál egyaránt 1250 kg alatt maradni.

A lenmagból készített kompozit a fenntarthatóságot hirdeti

A teljesítményhez mérten meglehetősen alacsony tömeget a fent említett Amplitex és a szénszálas műanyag kombinációjával, no meg persze az újgenerációs akkutechnológiával kívánják elérni. Az Amplitex egyébként egy kissé nehezebb a karbonszálas kompozitnál, viszont a fenntarthatóság és a kedvező töréstesztek (itt illik megemlítenünk az olasz mérnöki cég, az Ycom nevét: a BComp partnere a formulaautós pilótacellák fejlesztésében rendelkezik komoly tapasztalattal) miatt érdemes használni. Akár a karosszéria vázát is képes lenne elkészíteni lenmagból a BComp.

Nem kis nevek állnak az ügy mögött. A céget a Le Mans-i csapatvezetői tapasztalattal bíró Benoît Morand alapította, a társa pedig Eric Boullier, a McLaren versenyigazgatója, akit korábban a Lotus F1-es istállójának csapatfőnökként ismerhettünk meg.

A hibrid kivitel prototípusát még idénre, az első működőképes EV-t pedig 2022-re várhatjuk. Árban valahol 750 millió forint környékére számítsunk – akár kerül V10-es az autóba, akár nem. Pontosan 73 darab autó legyártását tervezik, a kétféle hajtáslánc közötti eloszlás még nem végleges.