A Volkswagen Passat legfrissebb, immár nyolcadik generációja kissé kirúgott a hámból. De ne gondoljanak rosszra, ezt most pozitív értelemben írjuk: a wolfsburgiak középkategóriásának legújabb felvonása feljebb lépett, és amellett, hogy továbbra is uralni szeretné a ’D’ osztályt, a prémiumok vízét is felkavarná. És bizony erre minden esélye megvan, főleg legutóbb próbált konfigurációjával.
Drága pénzért igazi prémiummodell lehet a PassatHogy miért is? A kérdésre egyértelmű választ kapunk, ha átfutjuk a képeken látható, a Volkswagen szerint szürke, de szerintünk inkább pezsgőszínű kombi konfigurációját. Nos, a motorháztető alatt egy kétturbós (egy kisebb és egy nagyobb turbóra gondoljunk) 240 lóerős, 500 Nm csúcsnyomatékú 2-literes négyhengeres dízelmotort találunk, aminek erejét hétfokozatú duplakuplungos automata továbbítja mind a négy kerékhez. Az erőforrás teljesíti az EU6-os környezetvédelmi normákat, köszönhetően az SCR katalizátornak, ami azt jelenti, hogy időnként AdBlue adalékot kell utántölteni a tartályba. Az üresen mintegy 1,7 tonnás kombi alig több mint 6 szekundum alatt teljesíti a 0-100 km/h-s sprintet, végsebessége pedig 240 km/h körüli. Ja, és mindennek tetejébe papíron pofátlanul takarékos is a jószág: vegyes fogyasztása a gyártó szerint mindössze 5,4 l/100 km.
Egy Passat esetében ez már eleve túl szép, hogy igaz legyen, és akkor még nem beszéltünk az extrákról, márpedig a tesztautó felszereltsége külön misét érdemel. Gyakorlatilag minden adott a ’fedélzeten’, amit csak elképzelünk: elöl-hátul LED fényszórók, állítható futómű, üzemmód-kapcsoló, masszírozós, persze elektromosan állítható ülések, hátul külön klímazóna illetve ülésfűtés, méretes panorámatető, 220V-os csatlakozóaljzat, digitális rádiótuner, DVD-lejátszó, elektromos csomagtér-ajtó komfortnyitással (ami persze alárugásra is kinyílik), elektromosan kireteszelhető, és használaton kívül a lökhárító mögött láthatatlanul megbújó vonóhorog, vagy éppen DYNAUDIO prémium hifi. És akkor a biztonsági rendszerekről nem beszéltünk: 360 fokos kamerarendszer, kormányozni is képes sávtartó rendszer, holttérfigyelő, táblafelismerő, önparkoló, adaptív távtartó tempomat stb. Ezek után nehéz elképzelni, hogy mivel is tudhat többet egy luxusautó, sokmillióval drágábban...
A térkép is megjeleníthető a műszerfal kijelzőjén - galériaFőleg abból kiindulva, hogy bár a Passatot a Volkswagen a középkategóriába sorolja, a mintegy 4,8 méter hosszú modell helykihasználása annyira jó, hogy az öt métert alulról súroló közép-felsőkategóriás prémiumtípusok elbújhatnak mellette a helykínálat és a csomagtartó tekintetében. A második üléssorban például akkora a lábhely, amihez foghatót eddig a Skoda Superben innen nem igazán láthattunk, a fejtér pedig a kombi kialakítás miatt szintén fenséges, a válltérrel egyetemben. Lényeg a lényeg, elöl-hátul tejben-vajban füröszti utasait a Passat, ráadásul mindezek mellett az autó ergonómiája néhány kivételtől (mind például az eldugott műszerfal fényerő szabályozó) eltekintve jó; egyedüli komolyabb problémánk, hogy a bonyolult érintőképernyős multimédiás rendszer nem tud magyarul, ami számos ügyfél számára jelenthet nehézséget a kezelhetőség tekintetében. Ezen túllendülve kiváló körkilátásnak, vékony oszlopoknak és viszonylag kis fordulókörnek is örülhetünk.
Tesztjárgányunk utasterének minősége szintén a prémiumokat idézte: igaz, hogy alul azért találunk keményebb műanyagokat, de a ’józan’ helyeken teljesen rendben van az anyagminőség, a nappa bőrkárpit puha és illatos, a kapcsolók kapcsolási érzete rendben van, a konfigurációs lehetőségek száma pedig ha nem is éri el a prémiumszintet, azért így is bőven csemegézhetünk: van alubetét, 2-féle fa és 4-5 féle belső színösszeállítás. Egyedül a belső formák, illetve azok harmóniája egyszerűbb, mint a nívósabb márkák termékei esetében: itt például hiába keresünk olyan finom, nagy felületű matt fabetéteket, mint egy Audi A6-osnál, s nincs lágyan ívelő középkonzol sem. Cserébe sok a tároló, s praktikus a kialakítás, hiszen a dizájn sehol nem megy a használhatóság rovására. Tény, hogy a Passat nem feltétlenül puccolni van, mint inkább a józanabb beállítottságú embereket célozza meg.
Szép felbontású 360 fokos kamera a fedélzetenNa azért így is találunk néhány megoldást, amit még a legdrágább négykerekűek tulajdonosai is csak tátott számmal figyelnek, főleg, ha autójuk nem a legeslegmodernebb ’kasztból’ való, vagyis esetleg néhány éves. Ilyen például a teljesen digitális műszerfal, ami képes a navigációs utasítások, sőt, a térkép megjelenítésére is, ha pedig akarjuk, a virtuális műszereket is lekicsinyíthetjük a még nagyobb térkép érdekében. Persze megjeleníthetőek itt a médiainformációk, a telefonkönyv, gyakorlatilag bármi, és még a kezelhetőség sem igényel atomfizikusi diplomát.
Akad azonban némi üröm is az örömben: az a sok-sok ínyencfalat, amiket fentebb felsoroltunk, szinte kivétel nélkül feláras extra. S mint ilyen, súlyos milliókkal dobja meg ennek a szinte hibátlan autónak az árcéduláját, s ha igazán elszállunk, a végső listaár esetében abszolút prémiumszinten találhatjuk magunkat. Ez különösen igaz a kipróbált csúcs hajtáslánc esetében, amivel a szedán kivitel minimum 12,6, a kombi pedig 12,9 millió forintba fáj, igaz, a biturbós dízelhez jár az okos összkerékhajtás és a szépen dolgozó, s takarékos üzemmódban vitorlázó funkcióra képes hétfokozatú DSG váltó, ami villámgyorsan és kulturáltan dolgozó start/stop funkciót is kapott.
240 lóerő és 500 Nm lapul itt - szinte repül a PassatA teljesítményről kár lenne hosszasan regélni: a 240 lóerő és az 500 Nm több mint elég, és nem csak egy Passathoz, hanem úgy általában bármihez. Álló helyzetből az összkerékhajtás révén nagyon komoly kilövésekre képes a méretes puttonyos, a felső tartományban is vidáman dolgozó motor pedig még a felsőbb sebességtartományokban is vígan cibálja a nehéz autót. A 7-sebességes DSG éberebb és finomabb a korábban tesztelt 150 lovas Passat 6-fokozatú váltójánál, nem tudtunk belekötni, s mivel a hetedik épp olyan hosszú, mint a korábbi autónál a hatodik volt, a szűkebb áttételezésnek hála egy lapáttal rátesz a gyorsulásérzetre. Persze mivel csendes és finoman siklik az autó (főleg a tesztjárgány dupla falú üvegeivel), ezért a sebességérzet szinte nulla: csak a sebességmérő dinamikus mozgásából látjuk, hogy milyen szépen szedi a lábát a Passat. De ez nem meglepő, épp ezt vártuk 240 lóerőtől.
A csúcsmotorhoz szériában jár az állítható futóműA futóműről szintén kizárólag elismerően tudunk nyilatkozni. A csúcs hajtáslánchoz szériában jönnek a 3-fokozatban állítható gátlók, amelyeknek köszönhetően, ha akarjuk finoman hajózik a négykerekű, Sport állásban pedig egészen dinamikusra veszi a figurát. A keresztirányú dinamikáról nem igazán tudunk sajnos nyilatkozni, ugyanis a próba alatt meleg volt, a téli papucsok pedig így hamar feladták a küzdelmet, amikor a futómű tudását próbálgattuk. Annyi biztos, hogy Sport állásban az oldaldőlés a tömeg és a kategória viszonylatában minimális, s egész semlegesen, nagyon biztonságosan fordul a Passat, az összkerék pedig gázadásra szépen íven tartja az autót – persze a viselkedés kissé orrtolós.
Egy biztos, gumiválasztás ide vagy oda, az 1,7 tonnás vassal nem mi leszünk a szerpentinek királyai, azonban ezt senki nem is várhatja el egy ilyen kaliberű modelltől, cserébe viszont egy igazi nagy utazó a csúcs Passat, ami rendkívül csendes, tágas és kényelmes utasterével leginkább a nagysebességű, hosszú autópályás etapokon érzi igazán elemében magát. A család pedig garantáltan imádni fogja a feneketlen csomagtartót is, legyen szó akár a szedán, akár a kombi változatról.
Nem kérdés, egy ideális világban a tesztelt Passat kombi lenne az ideális családi autó mindenkinek: nagy, kényelmes, biztonságos, amennyire kell, sportos, villámgyors, kellemesen takarékos (vegyesben 6-7 liter közötti a reális étvágy), ráadásul hiába nagyon drága, ár/érték arányban mégis teljesen rendben van. Mert bár polgárpukkasztóan hangzik, amikor leírjuk, hogy egy igazán finoman felszerelt példány listaáron legalább 14-15 millió forintot kóstál a 240 lóerős dízelmotorral, de akkor lepődünk meg igazán, amikor ugyanígy felszerelünk egy kívül kicsit nagyobb, de belül szűkebb közép-felső kategóriás prémium modellt. Konszernen belül maradva például egy A6 Avant legalább 5 millióval kóstál többet, és ahogy gyarapítjuk az extrákat, az olló egyre csak nyílik, ugyanis az opciók árazása jóval barátságosabb a Volkswagennél.
Kedveljük, hogy nem láttatja, mit is tud...És ha mindkét autót teljesen csúcsra szereljük, megtörténhet, hogy elérjük a 10 millió forintos árkülönbséget, ami rengeteg pénz. Hogy ér-e ennyivel többet a prémium? A válasz egyértelmű: közel sem. Viszont valamit tud például az A6 (illetve társai), amit a Passat sosem fog tudni: ott van rajta a négy karika, és a velejáró presztízs. Persze halkan megjegyezzük, hogy ennek nagyon sokszor épp a visszája igaz, aminek nagyon sokan örülnek, és biztosak vagyunk benne, hogy nagyon sokan pusztán emiatt is döntenek a Volkswagen mellett: a Passatnak nincs negatív előítélete, békén hagyják az embert a rosszindulatú szomszédok, s kívülről nem mutatja az autó, hogy mit is tud valójában.
Mi épp ezt szerettük nagyon a csúcsmodellben. Aki pedig olcsóbbat akar, simán megteheti, akár kisebb felszereltséggel és akár 120 lóerővel. Sehogy sem olcsó a típus, de higgyék el, zavarba ejtően jó autó lett...