Az alábbi cikkünk még egy korábbi holnapstruktúrából származik, így előfordulhatnak szerkesztési hiányosságok. Megértésüket köszönjük.

A Mercedes-Benz kiemelt fontossággal kezeli a haszongépjárműveket, és bár kissé kontrasztosnak tűnhet, hogy ugyanazon márkajelzést visel mondjuk egy Sprinter áruszállító és egy S-osztályú luxuslimuzin, az értékesítési eredmények a németeket igazolják, ugyanis a haszongépjárműveknél (sőt, a buszoknál is) szinte minden kategóriában sikeres a márka, s a 'munkásszegmens' egyáltalán nem árnyalja be a személygépjármű-divízió presztízsét.

A Mercedes-Benz Vito egy igazi haszongépjármű. Vagy mégsem? - galéria

A haszonjárművek esetében a csillagosok szempontjából minden bizonnyal a közepes méretű Vito sorozat a legfontosabb, s mivel a széria legújabb, immár harmadik generációs képviselője alig néhány hónapja mutatkozott be, a márka természetesen sokat vár az idei évtől. Nem meglepő hát, hogy hazánkban is óriási csinnadratta kíséretében mutatta be az importőr mind a kiemelt ügyfeleknek, mind pedig a sajtónak a Vitót.

Minden szögből jól néz ki az újdonság

Mivel az Autó Pultnál nem foglalkozunk haszonjárművekkel, ezért a meghívást udvariasan vissza kellett volna utasítanunk, azonban mégis éltünk a lehetőséggel. Hogy miért is? Mert a rengeteg kivitelben elérhető Vito széria személyszállításra alkalmas változatokban is kapható, s mivel egyben a luxuskivitelű V-osztály közeli rokona (a V-osztály a Vitóra épül, vagy ha azt nézzük, hogy a V jelent meg először, akkor az állítás fordítottja igaz), ezért személyautóként is igencsak izgalmas, talán elsősorban a nagycsaládosok számára.

A V-osztály kívül-belül jól megkülönböztethető az egyszerűbb Vitótól - galéria

Örömmel megállapíthatjuk, hogy az utóbbi időben a közepes méretű haszongépjárművek óriási fejlődésen mentek keresztül; míg néhány éve nem mertük őket tiszta szívvel mondjuk nagycsaládosoknak ajánlani (hangosak voltak, biztonságuk nem volt az igazi, vezethetőségük kicsit sem volt személyautós, kialakításuk puritán volt, extrakínálatuk pedig szegényes), most már hatalmas kompromisszumok nélkül képesek betölteni ezt a nemes feladatot.

Legyen szó akár a nemrég tesztelt Opel Vivaro/Renault Trafic párosról, akár a Ford Tourneo Custom modellről, mindegyik modell számos remek tulajdonsággal kecsegtet, s nagyon könnyű megszeretni őket, hiszen temérdek helyet kínálnak, praktikusak, s már vezethetőségükkel vagy biztonságukkal sincs gond.

A Mercedes Vitónak már az előző generációja is kiváló tulajdonságokról tett tanúbizonyságot - a leginkább személyautós modellnek számított a szegmensben -, így már nagyon vártuk az újdonságot, amin nagyon sokat dolgoztak a tervezők, a gyártó pedig nem meglepő módon sokat vár tőle.

A szervizköltségek csökkentek, a fogyasztás kiváló, a szervizintervallum 40 ezer km/2 év

A finom V-osztály tesztje(i) után már elöljáróban biztosak voltunk benne, hogy a Vito sem lehet rossz, és feltételezésünket a hazai menetpróbán tapasztaltak megerősítettek: kijelenthetjük, hogy a szegmens legmodernebb képviselőjét tisztelhetjük a Vito személyében, így a haszongépjármű büszkén viselheti orrán a méretes csillagot. Azonban a teljes, objektív kép ennél jóval bonyolultabb.

Első-, hátsó-, és összkerékhajtással is elérhető a Vito

Mindenekelőtt fussunk végig a Vito kínálatán, már ami a személyszállító változatokat illeti. A vásárlók két megoldás közül választhatnak; az egyik az úgynevezett Mixto, ami nem személyszállításra illetve családi célokra, hanem munkásautónak született – ez esetben egy olyan két üléssorral, és üléssoronként 3-3 üléssel büszkélkedő modellről beszélhetünk, amelynek hátsó ülései mögött válaszfalat találunk, így hátul praktikus raktér húzódik (a raktérben nincs oldalablak), ami az autó hosszának függvényében 3.1, 3.6 vagy 4.1 köbméteres lehet. Viszont mi elsősorban nem a Mixtóra, hanem a Tourer-re voltunk kíváncsiak; a Vito Tourer gyakorlatilag egy egyszerűbb kivitelű V-osztály, ahogy kell, körbeüvegezve és három üléssorral ellátva, ráadásul minden üléssorhoz külön 3-pontos biztonsági öv jár.

A kellemes vezetői környezet, a jó ergonómia és a 6 fokozat minden Vitóhoz széria

Mindegyik modell 2-féle tengelytávolsággal és 3 hosszal kérhető: a rövidebb, 3200 mm-es tengelytávhoz 4,9 illetve 5,14 méteres hossz társulhat, a 3,43 méter tengelytávú extra hosszú Vito pedig 5,37 méteres.

A csomagok számára a hossz függvényében 580, 990 vagy 1390 liternyi hely áll rendelkezésre, s ez azt jelenti, hogy főleg a két hosszabb Vito teljes kihasználtság mellett is elég teret kínál a pakkoknak. A megengedett össztömeget szintén a megrendelő választhatja ki: alapesetben 2,8 tonnára vannak vizsgáztatva az autók, de 3,05 tonnás, sőt, bizonyos hajtásláncok esetében 3,2 tonnás össztömeg is rendelkezésre áll.

A Vito utastere teljesen korrekt, egészen igényes és átgondolt, de...

A Vito hajtáslánc-kínálata egyedülálló a kategóriában: nincs még egy modell ebben a szegmensben, amely első-, hátsó-, és összkerékhajtással egyaránt elérhető lenne. Utóbbi két képlet nem újdonság, hiszen a hátsókerékhajtás mellett korábban is elérhető volt négykerékhajtással a modell, viszont az elsőkerékhajtás megjelenése már üde színfolt.

A megoldás a Renault-nak köszönhető: a két márka között már több fronton is megfigyelhettünk kooperációt (gondoljunk csak a Citan modellre, ami szinte egy az egyben egy Renault Kangoo, vagy akár a Renault motorokra a Mercedes személyautó-kínálatában), ami jelen esetben a Renault 1,6 literes négyhengeres dízelmotorjában és az ahhoz kapcsolódó hatfokozatú váltóban mutatkozik meg – automata nem is kérhető. A kizárólag egy turbóval érkező egység (a Renault már 2 turbóval is gyártja) az alapváltozatában szerény 88 lóerőt és 232 Nm-t tud, a második lépcső pedig 114 lóerő és 273 Nm. A különbség 300 ezer forint, amit mi bizony nem spórolnánk el.

...a V-osztály luxuskivitelű belterével köszönő viszonyban sincs a Vitóé...

Nekünk utóbbi változathoz volt szerencsénk egy gyors próba erejéig, és meglepődve konstatáltuk, hogy a könnyűsúlyú, modern hajtáslánccal egészen virgonc a Vito, főleg terhelés nélkül, ahogy nekünk volt lehetőségünk kipróbálni.

Azt azért megnézném, hogy 7-8 utassal és csomagokkal megpakolva mennyire elegendő a kis szív az autóhoz, de nem nehéz megjósolni, hogy amennyiben gyakran nagy terheléssel autóznak, nem az egyturbós 1,6 literes dízel az ideális választás. A motor különben egészen kulturált, s 2000/perces fordulattól ereje teljében van, azonban sajnos itt is tapasztaltuk korábbi észrevételünket a franciák büszkeségével kapcsolatban, miszerint alacsony fordulaton, 1600-1700/perc alatt nyomatékhiányban szenved, márpedig egy ilyen kaliberű autóhoz olyan motor illik, ami a pincéből húz.

A 6-személyes, nagy rakterű Vito Mixto igazi mindenes - galéria

Szerencsére ilyen is akad a kínálatban, mégpedig a 3 teljesítményváltozatban elérhető, és minden esetben kétlépcsős feltöltéssel ellátott 2,15 literes négyhengeres személyében, ami már valódi Mercedes fejlesztés – a nagyobb motorokkal a Vito hátsókerékhajtással érkezik.

Az első lépcső 136 lóerőt és 333 Nm-t, a második 163 lóerőt és 378 Nm-t, a harmadik pedig 190, sőt túltöltéssel 204 lóerőt és 440 Nm-t (túltöltéssel 480-at) produkál. A méregdrága csúcsváltozatot leszámítva, melynél szériában jár a márka 7-sebességes 7G-Tronic Plus bolygóműves automatája – hatfokozatú kézi váltóval érkeznek a 2,15 literes Mercedes dízelek, aminek áttételezése jó (100 km/h-nál 6. fokozatban 1800/perc körül forog a motor, ugyanúgy, mint az 1,6 litereseknél), kapcsolhatósága viszont nem olyan kellemes, mint az elsőkerekes modelleknél.

A középső szinttől (Pro) szériában 6 légzsákkal érkezik a Vito - galéria

A nagyobb dízel karaktere sokkal jobban illik a tetszetős dobozoshoz, mint az ’egyhatosé’: verziótól függetlenül már a pincéből jól húz a 2,15 literes négyhengeres, ami csendesebb és finomabb társánál. Igaz, a jónak ezúttal is megvan az ára: azonos felszereltséggel a leggyengébb 2,15 literes is bruttó 740 ezer forinttal kóstál többet a 114 lovas 1,6 literesnél, ami rengeteg pénz, cserébe viszont fogyasztása nem magasabb.

A Mercedes dízelek között véleményünk szerint különben a középső, 163 lovas szint az ideális választás, ami mind kézi, mind pedig automataváltóval ajánlható (utóbbi 670 ezer forintot nyom az árcédulán), hiszen jóval gyorsabb a 136 lóerősnél, 300 ezer forintos felára viszont reális. Persze a hab a tortán az EU6-os, AdBlue-s 190 lovas modell, azonban széria automata ide vagy oda, a 163 lóerős kivitelhez viszonyított kb. bruttó 1,43 millió forintos árkülönbség rengeteg, a 163 lóerő pedig eleve bőven elegendő menetteljesítményeket szolgáltat, s takarékosabb is a csúcsverziónál.

Akár 9 személyt képes szállítani a Vito Tourer - galéria

De hogy miért is vegyünk jóval egyszerűbb belső kiképzésű, és külső megjelenésben is kevésbé dögös Vitót a luxusminőségű V-osztály helyett? Erre természetesen az ár jelenti a választ: míg a V-osztályba a listaárak szerint bruttó 12 millió forint alatt nem tudunk beülni, a Vito Tourer bruttó 8,23 milliótól indul. Persze ez még önmagában túl szép, hogy igaz legyen: egyrészt, a V-hez a leggyengébb motor a 136 lóerős 2,15 literes, amivel a Vito Tourer is legalább 9,26 milliót kóstál, ráadásul felszereltségben ég és föld a különbség.

Míg az alapfelszereltségű V már szinte minden igényt kielégít, a három szinten elérhető Vito Tourer (Base, Pro és Select) valójában csakis a második szinttől ajánlható, ugyanis a Base verzió nagyon fapados, például hátul nem is kárpitozottak a lemezek és légzsákból is csak kettő van, s akkor az állíthatatlan kormányról vagy a manuális külső tükörállításról nem is beszéltünk.

Már alapszinten is van éberségfigyelő, oldalszél-asszisztens és adaptív ESP

A Pro kivitel már oldal- és függönylégzsákokkal, állítható kormánnyal, tempomattal, rádióval, elektromos tükrökkel, komfort futóművel és egyéb hasznos tételekkel érkezik, azonban a klímaberendezés még mindig külön tételként szerepel a listán. A Select-nél már szériában jár a félautomata klíma, a menetfény asszisztens, az esőérzékelő és a multifunkciós kormánykerék, továbbá itt könnyűfém keréktárcsákat, könyöklős fotelokat, sőt, fényezett lökhárítókat is kapunk – a tükrök azért fényezetlenek maradnak, a V-vel ellentétben.

A Base verziókhoz képest a Pro felszereltség bruttó 440 ezer forinttal kóstál többet (nagyon megéri, higgyék el), a ’puccosabb’ Selectért viszont további bő 1,3 millió (!) esedékes. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy azonos motorral felszerelt Vito Tourer Select és egy V-osztály között alig 1 milliós különbség van (163 lóerővel és közepesen hosszú karosszériával például 11,6 illetve 12,64 millióról beszélhetünk), ami 10 százalékon belüli.

A Vito modellcsalád továbbra is kiváló munkaeszköz, de...

És egyértelműen kijelenthetjük, hogy a V-osztály egymilliónyi pluszt bőven megér, sőt, ha a felszereltségben igazságot teszünk, a különbség szinte teljesen elolvad. A költségek terén döntetlen pedig erőteljesen a V-osztály felé húz: az utasterek kialakítása tekintetében 2-3 milliós differenciát érzünk a két modell között. Így nézve, főleg magánhasználatra egy izmosabb motorral hajtott, jobban felszerelt Vito Tourernek nem igazán van értelme; ez esetben inkább üljenek be a kiváló V-osztályba.

Azonban mégis van létjogosultsága a Vitónak, mégpedig azon vásárlók esetében, akik nem akarnak, vagy nem hajlandóak 12 milliót kiadni egy luxus egyterűre. Ugyanis ha beérik mondjuk a 114 lóerős Renault-féle 1,6 literes dízellel és nem vágynak sem alufelnikre, sem fényezett lökhárítókra, sem pedig szemet gyönyörködtető műszerfalra, listaáron bruttó 9,5-10 millió forint körül korrekt, klímás Vito Pro-t lehet kapni, mégpedig úgy, hogy nem kell spórolni a biztonsági extrákkal sem.

... családi használatra mi a V-osztályra szavaznánk. Igaz, 12 milliótól indul...

Az alapfelszereltségről még illik elmondanunk, hogy a Mercedes igen büszke a biztonsági arzenálra: a légzsákok mellett minden Vitóhoz széria az adaptív ESP, az éberségfigyelő, a guminyomás ellenőrző, sőt, az oldalszél-asszisztens is, opcionálisan pedig teljesen személyautósan felszerelhető a Vito.

Akárcsak a V-hez, itt is kérhetünk parkoló asszisztenst, többzónás automata klímát, holttérfigyelőt, sávtartó rendszert, adaptív tempomatot, navigációt, tolatókamerát és még hosszasan sorolhatnánk, ami azt jelenti, hogy valóban személyautós szintre felszerelhető a Mercedes haszonjármű-sorozata.

Ilyen környetetbe és hasonló feladatokra született a Vito - igazi málhás, főleg vállalkozóknak

Persze nem győzzük hangsúlyozni, hogy a Vito Tourer esetében az extrákkal élve már V-s szinte járunk, utóbbi pedig nem csak kívül-belül tetszetősebb, de igényesebb, sőt, hallhatóan csendesebb is. A Vito tehát tényleg remek autó lett, de ha családi autót keresnek, mi biztosan egy V-osztályra szavaznánk, ami jelenleg nem kérdés, hogy a 'nagyterűek' királya.