Hosszú út vezetett a 0 károsanyag-kibocsátásig
A töltés pofonegyszerű - galériaRengeteg fejlesztés és prototípus legyártása után végül maga Musk kaphatta meg az első szériagyártású Roadster kulcsát. A lítium-ionos akkumulátorokkal működtetett, elektromos, középmotoros, hátsókerékhajtású sportautó egy töltéssel akár több mint 320 km-re repíthette tulajdonosát, és még alapverziójában is 4,2 másodperc alatt gyorsult álló helyzetből 100 km/h-ra – egysebességes váltóval. Innentől az út garantált volt a siker felé. Nem a kétliteres üzemanyag-fogyasztásnak megfelelő költségek vonzották a vásárlókat, hanem a tiszta autózás ígérete – egy olyan utópiáé, amely mellé mindenáron érdemes szegődni. A „mindenárat” pedig nem haboztak Tesláék megkérni, így a forgalmazás első évének 20 millió dolláros forgalmán már volt 5 százalékos nyereségük.
Szerencsére nem ültek sikerükön ölbe tett kézzel az amerikaiak, és azonnal nekiálltak a modell fejlesztésének. Alig két év leforgása alatt több frissítést is eszközöltek, míg végül megérkezett az általunk is próbált Sport verzió 2.5-ös kiadása. Előre szólok: akinek megtetszik az elektromos sportautó, és meg is teheti, hogy hazavihesse, siessen nagyon; a Roadster gyártása ugyanis leáll és a Tesla minden figyelmét a már bemutatott négyajtós Model S-nek szenteli.
Szinte hangtalanul gyilkol - galériaAddig is itt áll előttünk a Roadster, méregzöld színével inkább gondolatainkat megvadítva, mintsem zöld lelkületünkre pallérozva. A barátságos, maciarcú Elise-hez képest ő haragosabb, határozottabb ívekkel szemlélteti komolyságát, amelyhez szélesebb kiállása megfelelő jelenlétet kölcsönöz. Nem is a lemezek alatt megbúvó 292 lóerő, sőt még csak a 0-s fordulattól jelen lévő 400 Nm nyomaték sem az, ami igazán tiszteletet kelt bennem. Leginkább a 3,9 másodperces 0-100-as sprintérték az, amelynek hallatán az emberben tudatosul, hogy a villamos áram nem csak a turmixgép üzemeltetése során lehet hasznos. Végtére is néhány éve még a Ferrari sportmodelljei közlekedtek ilyen tempóval, de a Porsche berkeiben sem találunk sok gyorsabb modellt.
Itt a luxus is jelen van - galériaKülönben a Tesla Roadster valamelyest a luxusról is szól, bár a készítők a rossz dolgokat is átvették az Elise-től: a régimódi bajuszkapcsolókat, a helyenként trehány összeszerelést és a viszonylag körülményes beszállási lehetőséget - bár amivel csak lehetett, mindezt nyakon öntötték. Ha úgy tartja kedvünk teljes bőrborítás illatmámorában fürödhetünk, miközben a magyar nyelvű, érintőképernyős navigáció utasításait hallgatjuk. Egy apróbb képernyőn tájékozódhatunk a töltöttségről, váltanunk sem kell, és a villamosokból ismert halk búgáson felül zavaró motorzajt sem kapunk.
Így könnyen elmélázhatnánk menet közben, de a feszes sportfutómű és az 1240 kilogrammra növekedett üres tömeg ellenére is precíznek tűnő kormányzás szinte mindig rekordgyorsasággal magunkhoz térít. Utóbbiak képességét ezúttal nem állt módunkban megvizsgálni – de hamarosan bepótoljuk és szokásos tesztterepünkön, mérőberendezéseinkkel felfegyverkezve készülünk a következő randevúra.
A komoly fékrendszert nehezen izzasztjuk meg.Ennek tudatában a gázpedállal is finomabban bántunk; a nyomatéktenger azért így is elöntött minket – ha kell, érzésre valóban brutális erőt szabadít fel magából az elektromotor. De nem csak ezért érdemes finoman bánni a gázpedállal: a generátor által biztosított motorfék ugyanis olyan nagy, hogy szinte orra állunk a pedál teljes felengedésekor. A fékre átlépve ráadásul a visszatöltést még fokozhatjuk is: az AP Racing által szállított fékrendszernek így nem sok dolga van hagyományos körülmények között.
A komoly visszatöltés gazdaságosságát pedig könnyedén a magunk előnyére fordíthatjuk. A hagyományos hálózatról 7-8 óra alatt teletölthető akkumulátorokkal már a szabványos ciklus szerint is megtehetünk 350 kilométert. Csak úgy, mint mi az i-MiEV esetében, egy ausztrál úriember sem hitte ezt el, így hát útnak indult és 40 km/h-s átlagsebességgel 501 kilométert hagyott Tesla Roadsterével a háta mögött, beállítva az elektromos autózás távolsági világrekordját.
Ha ezt mi nem is próbáljuk meg vele reprodukálni, minden mást kipróbálunk rajta és az utolsó csavarig megvizsgáljuk a hazánkban 30 millió forint alatt nem kapható különlegesség képességeit.
Bár erre néhány hetet még várni kell, addig sem érdemes hátradőlni. A már megszokott színvonalú izgalmak mellé a hónap végén – csak hogy kiegyenlítsük a mostanában erősen a 0 felé közelítő károsanyag-kibocsátásunkat, és hogy egy múló jelent búcsúztassunk – V8-hetet tartunk: három izgalmas teszt, múltidézés és bemutatók a nyolc henger bűvöletében.