A Fiat vágyakozik visszatérni régi dicsfényébe, ehhez pedig ezúttal jól keverte a lapokat. Visszatért a Tipo elnevezés, a család első tagjaként pedig egy olyan szedán, amely harmóniájával, tágasságával és vonzó árával igyekszik érvényesülni. A slágergyanús újdonság mindössze 3,5 millió forinttól elérhető hazánkban; nem haboztunk, és már be is ültünk a volánja mögé.
Tágas, arányos szedán - galériaA Fiat az elérhető árú kategóriákban, mint például a kisautók és a kompaktok, mindig is jól szerepelt, az olaszok értenek a kedvező árú, mégis divatos, stílusos és korrekt autók gyártásához. Sajnos meglehetősen régen örvendeztetett meg minket a Fiat friss modellekkel, azonban tudjuk, hogy ami késik, nem múlik, s szerencsére megérte várni, ugyanis a vadonatúj Tipo szedánnal igazán ütőképesnek tűnő autót állított négy kerékre a gyártó. Ráadásul a Tipo nem csupán csinos és tágas, de ár/érték aránya is kiváló, amelyet jól bizonyít, hogy már most, a forgalmazás megkezdésekor 20 ezer előrendelés futott be a modellre.
Teljesen új fejlesztésként száll a Renault Fluance-szel és társaival szembe
Stílusos formai finomságok is belefértekA C szegmenshez, vagyis a kompakt modellekhez tartozó típus teljesen új fejlesztés, a tervezők tiszta lappal indítottak. Az alapok megalkotásához az eddigieknél sokkal nagyobb arányban alkalmaztak különösen merev fémeket, így a karosszéria 80 százaléka nagy és ultra nagy keménységű acélból készül. Nem csoda az igyekezet, hiszen a kompakt szegmens továbbra is az egyik legnagyobb Európában, ráadásul a szedán csak az első fecske a sorban. Nyáron érkezik az ötajtós, majd ősszel a kombi. Előrebocsátjuk: mind közül a szedán a legkedvezőbb alternatíva, a többi verziót gazdagabb felszereltséggel és személyre szabhatósággal szánják azoknak, akik többet fordítanának alsó-középkategóriás Fiatjukra.
A kínálat tehát erőteljesen bővül, hozzá pedig igencsak hangzatos nevet találtak. Az 1988-ban megjelent, majd 1989-ben az Év Autójának választott „ős” Tipóból mintegy kétmillió példány talált gazdára, és minden bizonnyal sokan szép emlékeket szereztek az akkoriban a kategória egyik legtágasabb képviselőjének számító modellel.
Határozott belépő - jó ütőkártyákkal érkezik a magyar piacra
A hátsó lábtér valóban kiemelkedőUtóbbi viszont közös jellemző, az új Tipo szedán ugyanis a kategória legnagyobb terét ígérik. De hogy mekkora? A 2,64 méteres tengelytávolságú padlólemezre épített modell karosszériája 4,54 méter hosszú, 179 cm széles és másfél méter magas, vagyis beleillik a kompakt szedánok átlagába. Üléspróbánk alapján kijelenthetjük, bizony jól kihasználták a helyet a tervezők: hátul szükség esetén három személy is megférhet, a lábtér pedig bőven elegendő. A fejtér viszont 1,9 méteres magasság felett már korlátos lehet, így kosaras ambíciókra törő gyerekeknek vagy magasabb termetű nagyszülőknek lejjebb kell csúszniuk az egyébként kényelmes ülésekben. Valós méretbeli korlátozás csak az anyósülésen akad: a lábtér itt oldalirányban lehetne szélesebb.
Praktikus, áttekinthető - galériaA tágas beltér mellett a csomagtartóról sem feledkeztek meg a tervezők, amely alaphelyzetben 520 literes. Ebből kb. 50 litert vesz el a mindössze 20 ezer forintért megkapható teljes értékű pótkerék. Az apróbb dolgoknak egyébként az utastérben is helyet találhatunk, a praktikus kialakítást a kilenc különböző belső rekesz összesen 12 literes űrtartalma is bizonyítja.
Modern extrákból a palettán nincs hiány, bár az egyre elterjedtebb aktív vezetést támogató rendszerek csak az ötajtós és kombi modellekben lesznek. Cserébe viszont a Tipo ára hasonló hajtáslánccal és felszereltséggel nézve közelebb áll egy Daciához vagy épp egy Ladához, mint a többi konkurenshez, miközben az olasz modell technikailag a drágább ellenlábasok szintjét képviseli. Nem utolsósorban az 5 éves, 100 ezer kilométeres garancia szintén több mint tisztességes. A gyártás egyébként Törökországban folyik, vélhetően ezért is tartható a remek ár/érték arány.
Kisautó helyett? A kedvezményes induló ár 3,5 millió forint
Hatfokozatú kézi váltó a legolcsóbb változathozBizonyítékként jöjjenek a számok! A kedvezményes indulóár több mint csábító: mindössze 3,49 millió forint! Márpedig ezért az összegért nem valami 1,2 literes 3-hengeres varrógépet, hanem egy becsületesnek és teljesen használhatónak nevezhető, ráadásul igencsak kiforrott 1,4 literes 16 szelepes (és persze négyhengeres) szívó benzinmotort kapunk, 95 lóerős teljesítménnyel. A 4000-es fordulaton érkező 127 Nm-es nyomaték persze megköveteli a visszaváltást, de a menetdinamika serkentéséhez hozzájárul a szériában hatfokozatú kézi váltó. A 11,5 másodperces 0-100-as sprint és a 185 km/h-s végsebesség az 5,7 literes vegyes fogyasztással bizony tartja a konkurens modellek 1,6-osainak szintjét – egy Renault Fluance például árnyalatnyival lassabb és közel egy literrel szomjasabb a gyári adatok szerint.
Automatás csúcsverzió 4,5 millióértFelfelé innen bőven van út: a benzines kínálat nagyobbik tagja adja a paletta egyetlen automataváltós tagját. Itt a régebbi MINI modellekből ismerős 1,6-os 110 lóerős változatához párosították az Aisin legújabb fejlesztésű hatfokozatú bolygóműves automatáját. Utóbbi szintén a divatos brit kisautómárkából lehet ismerős. Bár a Tipóban ezt a változatot most nem tudtuk kipróbálni, a váltó tudására korábbi tesztjeink alapján tényleg nem panaszkodhatunk. Különösen, hogy nem MINI árban adják az olaszok. A kizárólag középső, mellesleg optimálisnak nevezhető felszereltségi szinten ez a verzió 4,3 millióért megkapható, amely félmilliós felárat jelent az 1,4-eshez képest. Cserébe 152 Nm nyomaték érkezik, a 11,2 másodperces 0-100-as sprinthez pedig 192 km/h-s végsebesség társul. A benzinkútra pedig alig kell gyakrabban betérnünk, amelyet a 6,3 literes gyári adat jelez. Ennél magasabbra nem törthetünk lóerők tekintetében a benzines kínálatban - az 1,4 literes turbómotor 120 lóerős változata csak az ötajtóshoz és a kombihoz lesz elérhető.
Az 1,6-os motorhoz széria a modern hatfokozatú automataváltó
Dízelben az olaszok hagyományosan erősek. Nyitásnak megtaláljuk a 95 lóerős, 1,3-as egységet, míg fölé 120 lóerővel érkezik csúcsmodellnek az 1.6 Multijet. Előbbi 200, utóbbi 320 Nm nyomatékot szorít ki magából, a vegyes fogyasztás pedig 3,7 és 4,2 liter között alakul. A hatékonyságnak azonban meg van az ára: az ötsebességes kézi váltós beszálló öngyulladós 800 ezerrel (!) drágább a felül nála valamivel fürgébb 1,4-esnél – ez a differencia a jelenlegi üzemanyagáraknál mindent egybevéve szinte soha nem térül meg.
Egészen kulturált és középen meglepően erősA fürge (0-100: 9,7 mp) 1,6-os dízel viszont csak 200 ezres ugrásra van – ha már mindenképpen többet áldoznánk Tipóra, mi azt ajánljuk. Az Euro6-os normát AdBlue adalék nélkül teljesítő egységek erősebbikét meg is hajtottuk Budapesten. A négyhengeres kimondottan kulturáltan dolgozik, hangja egészen jól háttérbe szorul. Alsóbb fokozatokban alul kissé tétova, azonban harmadiktól felfelé egészen jól kihasználható az alsóbb fordulatszám-tartomány. Annak dacára, hogy a 320 Nm-es nyomatéktető gyárilag 1750-nél érkezik, már 1250-től egészen elemében van az egység, ráadásul nem is igazán rezonál. A hozzá kapcsolt hatfokozatú kézi váltó pedig átlagosan hosszú utakon, jól kapcsolható.
Futómű és kormányzás: nincs kiemelkedő, de első próbánk alapján minden a helyén van
Kezelni nem könnyű menet közben, de méretre elégA többi részegység teszi a dolgát, többet nem is várhatunk el tőle. A műszercsoport és a műszerfal áttekinthető, egészen jól kezelhető. A közepes felszereltségi szinttől szériában járó ötcolos, érintőkijelző az alap funkciók vezérléséhez teljesen elegendő, a plusz 100 ezer forintért elérhető navigáció kezeléséhez azonban már kissé aprók a gombjai. Viszont a megjelenítéssel nincs gond – ha beprogramoztuk a célt, a TomTom rendszer jól láthatóan irányít útba minket. A kormányzás hozza a szükséges szintet, erősen szervózott, így hölgyeknek is ideális, viszont kellően pontos.
Az egyszerű, de sokak által használt elöl MacPherson rendszerű, míg hátul csatolt lengőkaros futómű szintén a jó helykihasználást szolgálja, érdekessége pedig a súlycsökkentés miatt kompozit műanyagból készülő kanyarstabilizátorokban rejlik. A hangolásnál a kényelemre helyezték a hangsúlyt a tervezők, így még 17 colos kerekeken is egészen jól dolgozza ki az úthibákat az egység.
A Tipónak az első próba alapján maximálisan sikerül teljesíteni a feladatát. Miközben valóban tágas és menet közben is meggyőző tud lenni, páratlanul jó árakkal szolgál. A 3,5 milliós bázisverzió sem hangzik rosszul, azonban tudunk még jobbat, ami nem más, mint a limitált indulószéria, vagyis Opening Edition. Ez esetben félmillióval többet kell fizetni a Tipóért, azonban 3,99 millióért már olyan finomságokat kapunk, mint az 5 colos érintőképernyőn keresztül irányítható, beépített TomTom navigáció, a Bluetooth-os telefon-kihangosító, a tolatóradar, a 17 colos könnyűfém kerékszett, a visszagurulásgátló, a kanyarkövető ködlámpák, a tempomat, az eső- és sötétedésérzékelő és még sorolhatnánk – a klímaberendezés és a 6 légzsák természetesen magától értetődik. Nem kérdés, hogy 4 millióért egy ekkora, ilyen jól extrázott családi autó szinte ajándék. Ha pedig még egy-két opciót beletennénk, pl. automata klíma, pótkerék vagy tolatókamera, azt is nagyon kedvezően tehetjük meg.
Első találkozásunk igazán pozitívra sikerült a Tipóval. A Fiat alsó-középkategóriás szedánja azt hozza, amit ígér: stílusos formát, családi méreteket és kiváló árazást. Utóbbit bizonyítja, hogy a szorosabb konkurensek hasonlóan felszerelt verziói akár több százezerrel drágábban is lehetnek, ha pedig akad kedvezőbb alternatíva, az lassabb vagy puritánabb nála. Ilyen szempontból köztes pozíciót foglal el: miközben minőségben szinte megközelíti a nem prémium kompakt szedánok élmezőnyét, árban még a legkedvezőbb alternatívák orra alá is borsot tör.