Ugyanez egyébként a vallatóra fogott példány szinte minden alkatrészére igaz, masszív, mégsem súlyos konstrukció, a Kadett maga 800 kg alatti üres tömegével bizony tényleg  nincs elhízva. A motorháztető alatt a 12S motorkódú soros négyhengeres karburátoros egység dolgozik, amiből 60 lóerőt préseltek ki, míg a csúcsnyomaték 88 Nm. Igaz, papíron nem túl bíztatóak a száraz adatok, a gyakorlat azonban szerencsére nem igazolja a fecnire vetett számokat. A C Kadettekbe kérhető legerősebb 1,2 literes motor egészségesen mozgatja a könnyű karosszériát, így az autó a mai szemmel nézve csekély teljesítmény ellenére is könnyedén felveszi a budapesti forgalom ritmusát.

Egyszerű és gyenge, mégis egézséges A város forgatagából kiérve is kellemes társ a Kadett, még 100-110 km/h-ról is megindul, pedig csupán négygangos kézi váltóval szerelték. És mennyire finom az a váltó… a kapcsolhatóság igazán pompás, de közben azért kellően férfias; kezelése némi erőt is igénylő feladat, a fokozat beváltásakor hallható kattanás pedig roppant élvezetes momentum, mind hallani, mind érezni, ahogy beszippantja a kívánt sebességbe. Nagyjából hasonló az élmény, mint amit a Lada szerkezeteinél is tapasztalhatunk, csak annál még kifinomultabb. Pont az ilyen apróságok azok, amelyek örömeit gyermekeink már nem tapasztalhatnak meg.

Az autó egyik legfinomabb pontjaÉrdekes, hogy veterán mivoltát meghazudtoló a fék-futómű-kormányzás trió is, higgye el a kedves Olvasó, a modell vezethetősége roppant kellemes, minden magától értetődik. A fék, igaz a manapság megszokottakhoz képest több erőt igényel, cserébe viszont jól adagolható. A futómű kicsit keményebb a vártnál, de ennek ellenére viszonylag jól csillapítja a hibákat, a macskakövön sem szólal meg az utastérben semmi, egyedül a súlyos merevtengely miatt a hátul ülők érezhetnek valamivel többet az aszfalt egyenetlenségeiből. A váltó mellett az autó másik nagy meglepetése számomra a kormánymű: ilyen precíz egyenesfutással a veteránoknál ritkán találkozunk, ráadásul a minden szervózástól mentes szerkezetet még álló helyzetben sem nagy munka tekergetni.

Ezek tükrében mindenképp azt kell mondjam, hangulatos autózni a Kadettal, méghozzá több okból is. Habár ez esetben nem beszélhetünk nyers erőről vagy földöntúli kanyarodási képességekről, a kultúrált motor, a remekbe szabott négygangos váltó, a '90-es években utólagosan felszerelt szolid sport kipufogódob mind-mind a kellemes, örömteli utazás zálaogai, miközben az utastér érintetlensége és a kezelőszervek finom működése már csak hab a tortán. Hogy mennyire komoly állapotú autóval állunk szemben, mi sem bizonyítja jobban, mint a nemzetközi FIVA minősítés. 

Azt hiszem, képtelenség leplezni, hogy a C Kadett nyújtotta élmény és hangulat mennyire magával ragadt, apró, kellemes meglepetéseivel tarkítva a Élmény vele a veteránozásközös kilométereket igazán barátságos társként belopta magát szívembe. Hiába, a precizitás és igényesség akkoriban nem hiányzott az autógyártásból, főleg a németeknél nem, és ezt tesztalanyunk minden porcikáján érezzük. Finom részletek, egyszerű, de időtálló megoldások és pompás vezethetőség jellemzik a ’76-os Berlina S-t, ami az egyik legkedvesebb emlékként él tovább bennem. Ráadásul eközben a lelkiismeretem is tiszta maradhat, mert úgy vélem, mindennemű elfogultságot mellőzve vallhattam színt.

Köszönjük partnerünknek, a Kultmobilnak, illetve az autó tulajdonosának, hogy az Opel Kadett C 1.2S Berlina oldtimert bemutathattuk a jóvoltukból. Veterán/youngtimer sorozatunk természetesen töretlen lendülettel robog tovább.