A kecske jóllakjon, de a káposzta is megmaradjon – ezt a lehetetlen feladatot tűzték ki maguk elé a Peugeot mérnökei, amikor nekiálltak egy megfelelően kompakt méretű, mindenki számára megfelelő, többcélú járművet faragni. Annyit már most is elárulhatok, hogy a 3008 ezt sok szempontból teljesíti, azonban néhány levél széle a kelleténél jobban meg lett rágva.
Minden célra megfelel? - galériaElég csak a szemünket használni, hogy tudjuk: ezt az autót mindenkinek tervezték. Elölről a márka modelljeit jellemző hatalmas szájat még nagyobbra tátja a modell, magasra húzott orrával sportosítva felépítését. Ehhez társul a kissé nehézkes, akár könnyű terepen való boldogulást is sugározni képes oldalvonal, némi egyterűs befejezéssel. A fejeket kétségtelenül forgatja, és kellően megosztó ahhoz, hogy mindenkinek legyen néhány szava róla.
Pedig még nem is látták a belsőt, amely kíséretiesen idézi az Audi R8-at. A szó szinte minden jó értelmében: etalontól tanulni sosem szégyen, és ha valamiben remek az Audi, az a belső tér kialakítása. Ezúttal a Peugeot-nak is jár a pozitív jelző: puha bőrkárpit a könyöklőn, kapaszkodón és a sokaknak túl vaskos kormányon; puha műanyagok a kritikus helyeken; billenőkapcsolók, és a vezetőre koncentráló, döntött műszerfal. Még néhány igazán ízléses részletre is jutott keret a minden bizonnyal nem végtelen fejlesztési költségvetésből: a rádió kapcsolói apró króm keretet is kaptak. Sajnos egyedül az összeszerelés minősége nem üti meg az imént említett prémium márka szintjét, ugyanis innen-onnan halk percegést már 20 ezer kilométerrel az órán is lehetett hallani, ráadásképp néhány belső elem kisebb erőhatásra is hajlamos nagymértékben deformálódni, mozogni.
No de ki nyomogatja össze-vissza a műanyag panelokat? Hát a gyerekek nem, az biztos, ugyanis hátul kellemesen bőséges a tér ahhoz, hogy a lurkók ne tudjanak előregarázdálkodni, és a fejtér is helyt áll 190-195 centiméterig. A csomagtér nagymértékű variálhatóságról tesz tanúbizonyságot. Két részben nyithatjuk, vagyis szűk városi parkolókban sem okoz gondot a kipakolás; a csomagtálcát tetszés szerint variálhatjuk; a felső ajtó kellően magasra nyílik; az alsó „ajtó” pedig minden természetkedvelő autós álma lehet: például halastó mellé tolatva akár ketten is pecázhatnak azon ülve – csak a botot ne rántsuk túl magasra.
Na meg csak gyorsan ne vezessük. Ugyanis hiába a belső tér sportautó génjei, már az üléspozíció is túl magas ahhoz, hogy igazán az autó részének érezhessük magunkat. Amíg kényelmes utazásról van szó, ez csak a kissé meredek pedál-, és lábhelyzet közötti szög lehet zavaró, forszírozott tempónál azonban kissé bizonytalanságérzetünk támad. Az egyébként pontos, és jól áttételezett kormány is ezt erősíti enyhe érzéketlenségével, és a jó érzéssel, pontosan és feszesen kapcsolható váltó közepesen hosszú útjai is ez ellen tiltakoznak. A legnagyobb gond mégis a hajtásláncban lehet, amely ismerve a tesztautók általában hányattatott sorsát, valószínűleg egyedi hibának/kopásnak tudható be, de a kuplung egyszerűen nem bírta a terhelést. A vártnál egy kicsit nagyobb erőt ráhelyezve (vagyis eltérő fordulatnál kiengedve) azonnal elcsúszott, így sajnos az első gyorsulásmérésnél megszakítottuk a mérési eljárásunkat és nem nyúztuk tovább a megfáradt járművet.
Látványos extrák, jó motor - galériaAzért a kuplungcsúszás ellenére már ennél a futamnál sem produkált rossz időt, amely a remek motornak és a viszonylag alacsony tömegnek köszönhető (hiába a magas építés, alig több mint 4,3 méteres autóról beszélünk). A remek motor a MINI modellekből már ismerős 1,6 literes turbófeltöltésű négyhengeres, amely ezúttal 150 lóerős változatban teszi tiszteletét. Kellemesen dinamikusan viszi a méretei ellenére meglepően nagynak tűnő autót; bőven 2000 alatt is használható, 2000 felett már dinamikus, kihúzatva pedig visszafogott hangon belead mindent, igaz, 5000 felett már nagyon nem fokozza az iramot és a gázreakciója sem az igazi, de ezt egy turbómotornak nem illik felróni, főleg egy nyugodtabb autóban. A motor további különlegessége hihetetlenül halk - 37,3 decibeles - alapjárata; dízelmotor nem tudja felvenni vele a versenyt, lehet az akár egy S-osztályos Mercedesben, de benzinmotorok közül sem találkoztunk még ilyen halkkal, a tartós Lexus LS430-as tesztautónkat kivéve.
A feltöltött erőforrás hangja még autópályán is visszafogott marad; itt inkább a szélzaj, illetve a kövér gumik gördülése szűrődik be fokozottabban. Egyébként éppen ez – a nagy kerék – amelynek nem éreztük szükségét a 3008-on. Bár önállító hátsó futóművével egészen jól kanyarodott a tapadós sportgumikon, a peresebb abroncs okozta komfortvesztés jobban fájt, mint a menetdinamikai plusz – ugyanis gyorsan menni nem olyan jó a 3008-cal, viszont nyugodtan utazni annál inkább.
Békésen terpeszkedni a bőrfotelokban, és élvezni az audiorendszerből érkező kellemes dallamokat (pedig ez még nem is a feláras JBL hifi volt) – erre tökéletes a 3008. A Head Up Display-nek köszönhetően még az útról sem kell levenni a szemünket, még ha a szélvédőre való vetítés helyett az „orrunk elé” tolt üveglapra is vetíti a sebességet (és néhány egyéb, hasznos adatot) a Peugeot. A kimondottan jól felszerelt autó kényelmes használatának csupán egy feltétele van: egy jó alapos tanulás. Ugyanis a kapcsolók működési logikáját és helyét el kell sajátítani, ami persze csekélység egy tulajdonlás esetén.
Jó alapár, borsos opciókkal - galériaUtóbbinak persze egy hátránya van: a vételár kifizetése. Ez szerencsére csak közepesen fájdalmas feladat, mert kategóriatársaihoz mérten átlagos a 3008 alapára. Már az alap, Premium kivitel is nagyon sok hasznos felszerelést tartalmaz 6,3 millióért, és bár az extrák erőteljesen megdobhatják az alapárat; valószínűleg csak kevesen fognak a tesztautóhoz hasonló felszereltségű, és áru modell mellett voksolni. Árban a Peugeot-hoz közel áll a nemrég frissült Nissan Qashqai, amely kevésbé takarékos és gyengébb kétliteres szívómotorral kínálja magát. További konkurenseket viszont nehéz találni, hiszen a kompakt crossoverek piaca egyelőre kissé szűkös. Még a sokszor elfelejtett, 2009-ben frissült Volkswagen Golf Plus-t lehet felhozni, amely a márkától egyedi módon meglepően jó áron, a szintén remek, 160 lóerős 1,4 TSI motorral, és hasonló felszereltséggel ugyanannyiért kínálja magát, ráadásul hétsebességes dupla kuplungos automatával is rendelhető. És a 3008?
A hajtáslánci gyengeség és a magas üléspozíció (által teremtett kényelmetlen pedálszög) szólhat igazán ellene, de előbbi esetén valószínűleg nem kell annyira tartani, hiszen nem száguldozásra termett a 3008, és a célközönsége sem igazán erre szokta használni - ráadásul utóbbi is inkább csak a 185-190 centiméternél magasabb sofőröket zavarja kellemetlenebb mértékben. Az 1.6 THP motor pedig egyértelműen a kínálat legjobb választása, ezzel már alsóbb fordulaton is jól megy az autó, nem kell kihajtani a lelkét, miközben remek kulturáltságról és teljesen elfogadható fogyasztásról tesz tanúbizonyságot.
| Néhány szóban: Ha mindenki számára nem is, a sportos igényekről lemondó vásárlóknak jó portékát teremtett a Peugeot a 3008-cal, amely igazán csak némi együttélés után lopja be magát az ember szívébe. Az 1,6 literes turbómotor ideális választás hozzá. | ||||||
A kecske jóllakjon, de a káposzta is megmaradjon – ezt a lehetetlen feladatot tűzték ki maguk elé a Peugeot mérnökei, amikor nekiálltak egy megfelelően kompakt méretű, mindenki számára megfelelő, többcélú járművet faragni. Annyit már most is elárulhatok, hogy a 3008 ezt sok szempontból teljesíti, azonban néhány levél széle a kelleténél jobban meg lett rágva.
Minden célra megfelel? - galériaElég csak a szemünket használni, hogy tudjuk: ezt az autót mindenkinek tervezték. Elölről a márka modelljeit jellemző hatalmas szájat még nagyobbra tátja a modell, magasra húzott orrával sportosítva felépítését. Ehhez társul a kissé nehézkes, akár könnyű terepen való boldogulást is sugározni képes oldalvonal, némi egyterűs befejezéssel. A fejeket kétségtelenül forgatja, és kellően megosztó ahhoz, hogy mindenkinek legyen néhány szava róla.
Pedig még nem is látták a belsőt, amely kíséretiesen idézi az Audi R8-at. A szó szinte minden jó értelmében: etalontól tanulni sosem szégyen, és ha valamiben remek az Audi, az a belső tér kialakítása. Ezúttal a Peugeot-nak is jár a pozitív jelző: puha bőrkárpit a könyöklőn, kapaszkodón és a sokaknak túl vaskos kormányon; puha műanyagok a kritikus helyeken; billenőkapcsolók, és a vezetőre koncentráló, döntött műszerfal. Még néhány igazán ízléses részletre is jutott keret a minden bizonnyal nem végtelen fejlesztési költségvetésből: a rádió kapcsolói apró króm keretet is kaptak. Sajnos egyedül az összeszerelés minősége nem üti meg az imént említett prémium márka szintjét, ugyanis innen-onnan halk percegést már 20 ezer kilométerrel az órán is lehetett hallani, ráadásképp néhány belső elem kisebb erőhatásra is hajlamos nagymértékben deformálódni, mozogni.
No de ki nyomogatja össze-vissza a műanyag panelokat? Hát a gyerekek nem, az biztos, ugyanis hátul kellemesen bőséges a tér ahhoz, hogy a lurkók ne tudjanak előregarázdálkodni, és a fejtér is helyt áll 190-195 centiméterig. A csomagtér nagymértékű variálhatóságról tesz tanúbizonyságot. Két részben nyithatjuk, vagyis szűk városi parkolókban sem okoz gondot a kipakolás; a csomagtálcát tetszés szerint variálhatjuk; a felső ajtó kellően magasra nyílik; az alsó „ajtó” pedig minden természetkedvelő autós álma lehet: például halastó mellé tolatva akár ketten is pecázhatnak azon ülve – csak a botot ne rántsuk túl magasra.
Na meg csak gyorsan ne vezessük. Ugyanis hiába a belső tér sportautó génjei, már az üléspozíció is túl magas ahhoz, hogy igazán az autó részének érezhessük magunkat. Amíg kényelmes utazásról van szó, ez csak a kissé meredek pedál-, és lábhelyzet közötti szög lehet zavaró, forszírozott tempónál azonban kissé bizonytalanságérzetünk támad. Az egyébként pontos, és jól áttételezett kormány is ezt erősíti enyhe érzéketlenségével, és a jó érzéssel, pontosan és feszesen kapcsolható váltó közepesen hosszú útjai is ez ellen tiltakoznak. A legnagyobb gond mégis a hajtásláncban lehet, amely ismerve a tesztautók általában hányattatott sorsát, valószínűleg egyedi hibának/kopásnak tudható be, de a kuplung egyszerűen nem bírta a terhelést. A vártnál egy kicsit nagyobb erőt ráhelyezve (vagyis eltérő fordulatnál kiengedve) azonnal elcsúszott, így sajnos az első gyorsulásmérésnél megszakítottuk a mérési eljárásunkat és nem nyúztuk tovább a megfáradt járművet.
Látványos extrák, jó motor - galériaAzért a kuplungcsúszás ellenére már ennél a futamnál sem produkált rossz időt, amely a remek motornak és a viszonylag alacsony tömegnek köszönhető (hiába a magas építés, alig több mint 4,3 méteres autóról beszélünk). A remek motor a MINI modellekből már ismerős 1,6 literes turbófeltöltésű négyhengeres, amely ezúttal 150 lóerős változatban teszi tiszteletét. Kellemesen dinamikusan viszi a méretei ellenére meglepően nagynak tűnő autót; bőven 2000 alatt is használható, 2000 felett már dinamikus, kihúzatva pedig visszafogott hangon belead mindent, igaz, 5000 felett már nagyon nem fokozza az iramot és a gázreakciója sem az igazi, de ezt egy turbómotornak nem illik felróni, főleg egy nyugodtabb autóban. A motor további különlegessége hihetetlenül halk - 37,3 decibeles - alapjárata; dízelmotor nem tudja felvenni vele a versenyt, lehet az akár egy S-osztályos Mercedesben, de benzinmotorok közül sem találkoztunk még ilyen halkkal, a tartós Lexus LS430-as tesztautónkat kivéve.
A feltöltött erőforrás hangja még autópályán is visszafogott marad; itt inkább a szélzaj, illetve a kövér gumik gördülése szűrődik be fokozottabban. Egyébként éppen ez – a nagy kerék – amelynek nem éreztük szükségét a 3008-on. Bár önállító hátsó futóművével egészen jól kanyarodott a tapadós sportgumikon, a peresebb abroncs okozta komfortvesztés jobban fájt, mint a menetdinamikai plusz – ugyanis gyorsan menni nem olyan jó a 3008-cal, viszont nyugodtan utazni annál inkább.
Békésen terpeszkedni a bőrfotelokban, és élvezni az audiorendszerből érkező kellemes dallamokat (pedig ez még nem is a feláras JBL hifi volt) – erre tökéletes a 3008. A Head Up Display-nek köszönhetően még az útról sem kell levenni a szemünket, még ha a szélvédőre való vetítés helyett az „orrunk elé” tolt üveglapra is vetíti a sebességet (és néhány egyéb, hasznos adatot) a Peugeot. A kimondottan jól felszerelt autó kényelmes használatának csupán egy feltétele van: egy jó alapos tanulás. Ugyanis a kapcsolók működési logikáját és helyét el kell sajátítani, ami persze csekélység egy tulajdonlás esetén.
Jó alapár, borsos opciókkal - galériaUtóbbinak persze egy hátránya van: a vételár kifizetése. Ez szerencsére csak közepesen fájdalmas feladat, mert kategóriatársaihoz mérten átlagos a 3008 alapára. Már az alap, Premium kivitel is nagyon sok hasznos felszerelést tartalmaz 6,3 millióért, és bár az extrák erőteljesen megdobhatják az alapárat; valószínűleg csak kevesen fognak a tesztautóhoz hasonló felszereltségű, és áru modell mellett voksolni. Árban a Peugeot-hoz közel áll a nemrég frissült Nissan Qashqai, amely kevésbé takarékos és gyengébb kétliteres szívómotorral kínálja magát. További konkurenseket viszont nehéz találni, hiszen a kompakt crossoverek piaca egyelőre kissé szűkös. Még a sokszor elfelejtett, 2009-ben frissült Volkswagen Golf Plus-t lehet felhozni, amely a márkától egyedi módon meglepően jó áron, a szintén remek, 160 lóerős 1,4 TSI motorral, és hasonló felszereltséggel ugyanannyiért kínálja magát, ráadásul hétsebességes dupla kuplungos automatával is rendelhető. És a 3008?
A hajtáslánci gyengeség és a magas üléspozíció (által teremtett kényelmetlen pedálszög) szólhat igazán ellene, de előbbi esetén valószínűleg nem kell annyira tartani, hiszen nem száguldozásra termett a 3008, és a célközönsége sem igazán erre szokta használni - ráadásul utóbbi is inkább csak a 185-190 centiméternél magasabb sofőröket zavarja kellemetlenebb mértékben. Az 1.6 THP motor pedig egyértelműen a kínálat legjobb választása, ezzel már alsóbb fordulaton is jól megy az autó, nem kell kihajtani a lelkét, miközben remek kulturáltságról és teljesen elfogadható fogyasztásról tesz tanúbizonyságot.
| Néhány szóban: Ha mindenki számára nem is, a sportos igényekről lemondó vásárlóknak jó portékát teremtett a Peugeot a 3008-cal, amely igazán csak némi együttélés után lopja be magát az ember szívébe. Az 1,6 literes turbómotor ideális választás hozzá. | ||||||