A modellfrissítés
Nagyon érdekes volt látni, hogy mennyire sok a párhuzam az RX-ek frissítése között a közel negyed évszázad ellenére is. Az alaprecept mindkét esetben változatlan marad és a forma is, így a külsőt illetően csupán némi átfésülés, 
Hat év és sok cicoma - galériaa belső kapcsán a márka fejlődését követő teljes aktualizálás, a lemezek alatt pedig az okos javítgatás képviselte a ráncfelvarrást.
Így például, ahogy az RX-7-esek esetében a műszeregységen, a szellőzésen, a kapcsolókon és a funkciókon javítottak, úgy az RX-8-asoknál is szinte ugyanez történt. És a külső változtatások? A kötelező körök. A lámpatestek átformálása is inkább muszáj, mint formai fejlesztés szülötte, épp úgy, mint az első kerékjárati ívek mögötti levegőkilépő. A nagyobb kipufogóvég viszont egyértelműen javára válik a típusnak. Persze a praktikus lépés már itt is felbukkan a nagyobb tükrök révén, amelyek sosem jönnek rosszul.
Belül szintén ég és föld a különbség, persze nem feltétlenül a jó értelemben – igaz, ez ízlés kérdése is. A bemelegítésre érzékeny Wankel-motor esetében jól jön, hogy a figyelmetlen tulajdonosok pörgetési igényét immár az E46-os BMW M3-at idéző módon plusz megvilágítással – az üzemi hőfok eléréséig – előbbre hozott vörös zóna korlátozza. Az egyes állításokkal ellentétben az olajszint helyett olajnyomás-félét mutató műszer pedig amúgy is felesleges volt – így ez elmaradt. Helyére olajhőfokmérőt kérnénk – de most már hiába.
Ezen felül a kormány változott az aktuális Mazda-trendeknek megfelelően, kissé oda nem illő irányba, de szerencsére még mindig jó fogással, így vele kapcsolatban csupán az okozhatja a mérgelődés alapját, hogy forgatása közben könnyebben beakadunk a vezérlőgombokba. A középkonzol hidegebb, távolságtartóbb lett, viszont immár MP3-at is lejátszó CD-váltónak ad otthont, mint ahogy szintén üdvrivalgással köszöntöttük az immár az utas oldalán is automata funkciót felvonultatni képes elektromos ablakot is.
Apróság nagy könnyebbséggel: kivezetett olajpálcaA nagy pluszt ezúttal a motorháztető alatt találjuk. Nem, az 1,3 literes Wankel-motor teljesítménye nem változott, viszont az eddig csak küzdelmek árán elérhető, és nem tökéletes fényviszonyok közepette reménytelenül vissza nem tehető olajpálcát végre egy fedél alá, elérhető közelségbe helyezték. Azért csodát nem tettek: az olaj utántöltéséhez (kb. 3000 km-enként 1 liter szükséges az olajozott működéshez) még mindig le kell venni a műanyagfedelet.
A „csúcsmodell”
Harci díszben hangsúlyosabb a jelenlét.És hogy mit tud az RX-8-ak csúcsa? Egyrészt ugyanaz a nagyon praktikus, 4 átlagos méretű felnőtt számára is kényelmes autó, amely úgy kiválóan vezethető, kiegyensúlyozott és nem utolsó sorban aránylag gyors, hogy közben a kényelemről sem kell teljesen lemondanunk. Az R3 áthangolt futóműve pedig még semlegesebb fordulókat tesz lehetővé, miközben a 19 colos kerekek ellenére sem betonkemény. Szinte hihetetlen, hogy mennyire jó gyorsan menni az RX-8-cal: minden visszajelzés éppen tökéletes és értünk dolgozik, az ötfokozatúnál sokkal könnyedebben, rövid úton járó, ámde kevésbé strapabíró váltó és a kormányzás is nagyszerű kapcsolatot biztosít ló és lovasa között.
És a 192 lóerős kiadáshoz képest a fogyasztást sem lehet felróni neki. Ugyanis a hatfokozatú váltó ötödike éppen olyan hosszú, mint előbbi negyedik gangja, ráadásul a hatodik sokkal rövidebb, ami mindent megmagyaráz: a közel 1 dB-lel hangosabb autópályás menetet és a kb. 8 deciliterrel magasabb fogyasztást. A benzinkútnál tehát nem a pluszteljesítmény (és a mínusz nyomaték) miatt jövünk ki rövidebbre – ebben a váltóáttétel a ludas. De ő az oka a még nagyobb dinamikának is, amely a mai autók viszonylatában már annyira nem is nagy gyorsító-képességet tükröz.
Ennek megvan az oka. A két autó között ugyanis 60 kilogrammos súlykülönbözetet mértünk a szerényebb modell javára, amely a felnik, a toldatok, a jobb felszereltség (kihangosító, tempomat), a nagyobb tükör és a nagyon kevéssel több alkatrészt tartalmazó motor ellenére is érthetetlen. A következmény: az R3 tömeg/teljesítmény aránya a korábbi modell tömegét alapul véve olyan, mintha az autó csupán 201 lóerős lenne. És egyébként is méréseink többszörösen megerősítették, hogy a beígért 231 lóerős teljesítménytől a hányattatott sorsú tesztautó elmarad, így pedig a gyári gyorsulási adattól is – rögtön fél másodperccel. Igaz, a 6,9 másodperces 0-100-as sprint és a produkált menetteljesítmények éppen kellemesnek mondhatóak, azért valahol bosszantó is lehet, hogy egy 160 lóerős Mazda MX-5 még negyed mérföldön is tartja a lépést velünk.
De gyorsan hozzátenném annak, aki ezt értékeli: kiegyensúlyozottsága miatt az RX-8-at jobb vezetni. És, hogy a teljesítmény nem minden, azt éppen a Nissan 370Z bizonyítja, amelynek nyilvánvaló praktikumbeli korlátait és felárát leszámítva is inkább az RX-8-at tudnám garázsomban. És az objektivitás is ezt a döntést igazolja.
Főleg, hogy használtan, a megfelelő kezekből (ez nagyon fontos és sajnos ritka is) eszményi vétel a korábbi cikkekben már kitárgyalt rossz hírneve miatt eszméletlen áreséssel sújtott RX-8. Gyakorlatilag olyan árakon látni az egyébként praktikus, jól vezethető és összességében nagyon jó koncepciónak tekinthető különlegességet, hogy még egy 1,5 millió forintot felemésztő motorcserével is jól járunk – ha pedig hajlandóak vagyunk megadni neki a különc autóhoz méltó különc tiszteletet, akkor problémánk sem lesz vele; feltéve, hogy az előző tulajdonos is ezt tette.
A jövő. Jövő?
Vajon mikor állíthatjuk ide a következőt?A nagy kérdés, amely a Wankel-motor kedvelőinek táborát most foglalkoztatja: vajon túléli-e a forgótárcsás motor. Nos, jó hírem van. Bár jelenleg a sikeres SKYACTIV technológián dolgozik a Mazda teljes fejlesztőrészlege, ebédszünetben, vagy éppen az esti szakézés előtt előkerülnek a fiókból a Wankel továbbfejlesztésének tervei. Persze az ügybuzgó japán mérnökiségen – amely már alkotott csodát – kívül más remény is van. Belső források a Frankfurti Autószalonon való faggatózásunkra elárulták, hogy ennél sokkal több zajlik a háttérben.
Ám ez a munka nem egy-két éven belül hoz gyümölcsöt – reméljük, hogy ami késik, nem múlik.