Bizonyára kíváncsiak már, hogy hogyan is teljesít az F-Pace menet közben, ideje tehát megbökni a start gombot. Tesztautónk lemezei alatt a JLR 3-literes, V6-os dízelmotorja kel életre, mely nem fogja vissza magát. Az ezúttal 300 lóerővel és elképesztő, 700 Nm-es csúcsnyomatékkal gazdálkodó erőforrás jellegzetes orgánummal adja tudtunkra, hogy gázolajjal működik, de a V alakban elrendezett hat hengernek köszönhetően az átlagos dízel kerregésnél azért jóval kellemesebb, bár erőteljes mormogással jelzi folyamatosan, hogy készen áll a küzdelemre – ez pedig sosem múlik el teljesen, noha útközben egyáltalán nem zavaró.
Rengeteg a szép részlet - galériaA küzdelem pedig valódi, hiszen a 3-litere dízellel szerelt F-Pace üresen is legalább 1884 kilogrammot nyom, és akkor még nem számoltuk bele tesztautónk rengeteg extráját – amelyek közül súlyban a pótkerék már önmagában is komoly tétel. Nem csoda hát, hogy méréseinken valamivel gyengébben szerepelt a gyáriak által ígértnél az F-Pace, ami a 6,2 másodperces katalógusadatnál fél szekundummal volt lassabb a 0-100-as sprinten. Nem ez azonban a legnagyobb fegyvere az autónak, hanem a 2000-es fordulattól teljes egészében elérhető 700 Nm-es csúcsnyomaték, amely kiváló rugalmasságot biztosít, így sosem kerülünk szorult helyzetbe.
Ehhez persze szükség van a gyorsan reagáló 8-fokozatú automataváltóra is, amely ügyesen választja ki mindenkor a legmegfelelőbb fokozatot, és még ECO módban is szépen reagálja le, hogyha az átlagosnál nagyobb gyorsítást szeretnénk végrehajtani. Noha nincs ellenére a dinamikus haladás, kifejezetten sportosnak azért nem mondanánk az erőforrást, noha az S jelzésekkel szeretné elhitetni a Jaguar, hogy erről van szó. Ehhez pedig segítségül hívták a futóművet is, amelynek hangolása egyszerűen feleslegesen kemény lett, amit a 22 colos kerekek csak tovább rontanak. Jó úton így valóban képes meglepően gyors kanyarokra – oldaldőlésnek szinte jelét sem mutatja – az F-Pace, de rosszabb minőségű aszfalton pattogóssá válik az autó, ami a fordulókban bizony váratlan és nem túl kellemes meglepetésekhez vezethet.
Az S csomagtól sportosabb lesz - galériaA kormányzás azonban dicséretesre sikerült: még a nagy átlagot tekintve is jónak számítana, de az SUV-k mezőnyében egyértelműen kiemelkedő. Kellő visszajelzéssel szolgál, közvetlen és pontos – a Jaguar célja egyértelműen a kiváló vezethetőség volt, de a futóművel kicsit túlzásba estek. Ezt leszámítva azonban kiváló társ az F-Pace, és bár nem könnyű ezzel megbarátkozni, egy kisebb keréktárcsa nagy valószínűséggel sokat javít a helyzeten.
Ha már prémium autóról van szó, akkor a vásárlók számára kiemelten fontosak lehetnek a modern vezetéstámogató és biztonsági asszisztensek is. A Jaguar palettáján természetesen ezek is megvannak: 360 fokos kamera, adaptív tempomat, parkolórendszer, holttérfigyelő, sávtartó, és a sort még folytathatnánk. Noha a német konkurensek megoldásai még mindig kifinomultabbak, az angolok rendszerei is jól használhatók. Az egyetlen kivétel ezen a téren talán a head-up kijelző, amely már egyszerűbb, jóval olcsóbb autókban is sokkal szebben és barátságosabban van megoldva. Ez az extra kifejezetten hasznos tud lenni, ám a Jaguar – és ezzel együtt a Land Rover – megoldása egyszerűen zavarja az ember szemét, amit az érdekes színválasztás és a nem túl jó grafika okozhat.
Felköltöztek az elektromos ablak gombjaiA most következő fejezetet legtöbbször szívem szerint kihagynám a tesztjeimből – kiváltképp a prémium autókról szóló írásokból –, pedig sajnos az egyik legfontosabb az összes közül. Természetesen az anyagiakról lesz szó, melyeknek első felvonásában a Jaguar még megkímél minket, ugyanis a benzinkutaknál kifejezetten kellemes értékekkel találkozhatunk. Az ereje teljében lévő dízel normakörünkön megelégedett 6,6 liternyi gázolajjal 100 kilométeren, ami bizony kifejezetten szép eredmény. Ezt pedig nagyrészt az országúton akár 5 liter alatti fogyasztásának köszönheti, de a városban és autópályán mutatott 8 liter körüli értékek is jónak számítanak. Tesztátlagunkban a hosszas fotózás és az autó tartalékainak kihasználása hozott némi többletet, de még a 8,3-as érték sem számít magasnak.
Talán túlságosan is letisztult - galériaAz árcédula vizsgálata már fájdalmasabb terep. Igaz, hogy tesztautónk szinte minden elérhető extrával fel volt szerelve, de a 30 millió feletti listaár így is elég rosszul mutat. A 18,2 milliós alapár is nézőpont kérdése: ha a valamivel kisebb konkurensekhez mérjük, akkor bizony sok, míg ha felfelé tekintünk, akkor azt mondhatjuk, hogy nagyjából árában van – ha csak az erőt nézzük, akkor viszonylag olcsónak számít, de ha a menetteljesítményeket vesszük alapul, akkor bizony nem sokkal kínál alá a konkurenciának. Ez bizony egy csalóka helyzet, mindenesetre normaszinten nagyjából 22,1 millióért vihetjük haza a Jaguar újdonságát, ami mellé egy jó adag egyediséget is kapunk, ami sokaknak fontos lehet.
A gyengébbik, mindössze 180 lóerős 2-literes dízel egyébként jóval olcsóbb, hiszen közel 3,5 millióval kerül kevesebbe ugyanazon a szinten, automataváltóval – ha még utóbbiról is lemondunk, további 840 ezret spórolhatunk. A belépő, 340 lóerős 3-literes V6-os benzines 450 ezerrel kerül többe, amit mi lehet, hogy meg is adnánk érte, míg a 380 lóerős csúcsverzió már csak S szinten elérhető, ami jóval több extrával jár, de ennek megfelelően az ár is felugrik 24,25 millióra. Az opciós lista igencsak hosszú, és a különböző tételek ára felszereltségtől függően változhat, de azért néhányat emeljünk ki: az InControl Touch Pro például közel 1,2 millió forintba kerül, a tolatókameráért első tolatóradarral együtt 280 ezer forintot, a fűthető első ülésekért pedig 130 ezer forintot kell fizetnünk.
Ez a jel már egyértelmű - galériaTérjünk rá azonban a sokat vitatott konkurensekre: nem vagyunk könnyű helyzetben, de azt gondolom a vásárlói igényektől függően akár az Audi Q5, BMW X3/X4 és Mercedes-Benz GLC/GLC Coupé, illetve ezek nagyobb testvérei, így a Q7, az X5/X6 és a GLE/GLE Coupé is szóba jöhet. Míg előbbieknél az erőt alapul véve alig drágább valamivel az F-Pace, addig a menetteljesítményeket szem előtt tartva – így például a gyorsulást – már legalább 10 %-kal drágább a Jaguar. Utóbbiaknál nagyjából ugyanez a helyzet egy csúsztatással: ott a teljesítményadatokat vizsgálva jóval drágábbak a nagyobb ellenlábasok, de gyorsulást vizsgálva már közel azonos árakról beszélhetünk. A szemgensből talán még a Lexus RX-et érdemes kiemelni, mely hasonlóan egyedi tud lenni, mint a Jaguar, bár ezzel együtt jóval megosztóbb is.
A tesztben látható és a galéria végén csokorba szedett gyönyörű vízjeles fotókért Erdélyi Ferencet illeti az elismerés, akinek további munkáit ide kattintva érhetik el.
Néhány szóban
A Jaguar egy ravasz lépéssel, gyakorlatilag egyetlen modellel állított konkurenst az ellenlábasok több típusának is, és bár az F-Pace mindent akar, ezúttal nem válik igazzá a sokat ismételt szarkás mondás, és nem bukik bele ebbe az angolok újdonsága – persze közel sem tökéletes. A rendkívül stílusos, egyedi megjelenés mellett modern, de kevésbé izgalmas utasteret kapunk, ami egy átlagos család igényeit bőven képes kiszolgálni. Egyedül a 22 colos kerekekkel együtt már zavaróan kemény futóművet hozhatjuk fel komolyabb negatívumként, amit a kiváló vezethetőségével igyekszik ellensúlyozni az autó. A másik fájó pont a vaskos árcédula lehet, de ebben a kategóriában ez bocsánatos bűn lehet, annak legalábbis biztosan, aki egyediségre vágyik.
Előnyök: Pontos kormányzás; Hatékony dízelmotor; Kiemelkedő egyediség a kategóriában; Látványos megjelenés; Kiváló feláras multimédiás rendszer
Hátrányok: Kissé unalmas utastér; Régimódi HUD; Túl feszesre hangolt futómű (kisebb kerekekkel bizonyára kényelmesebb); Nem éppen visszafogott árazás