Hangtalan suhanás - ide kevés zaj érkezikÚgy alakult, hogy hangerőmérő sajnos a 2000 kilométer során egyszer sem volt nálunk, de a nem kiemelkedően jó, 0.30-as légellenállású együtthatójú karosszéria, és az óriási kerekek ellenére nagy tempónál is olyannyira csendesen suhant a testes Porsche, hogy amikor a sebességmérőre pillantottunk, rendre nem akartuk elhinni, hogy stabil 200 km/órával száguldozunk. Ez pedig azt jelenti, hogy a kategória átlagát biztosan hozza a már alapesetben is kiváló utazóautó. A körülbelül 400 ezer forintért kínált hő- és hangszigetelő üvegezés viszont rátesz még egy nagy lapáttal - véleményem szerint ezt az extrát bűn kihagyni, főleg ha egy szívszorítóan szépen éneklő V8-as benzines hangjának üdvözlése helyett a kevésbé vérpezsdítő dízelmotorral kell megbarátkoznunk.
Finoman és ügyesen osztja be az erőt...A szigetelés és a futómű tehát már általában 120 km/h felett aggódó édesanyáink előtt is hatásosan palástolta volna a nagy tempót, azonban amint a futóművet, a váltót, a kormányzást és a motorirányítást vezérlő menetdinamikai rendszer 'Normal' és 'Sport' módján felüli ’Sport Plus' állásában nyomtam egy padlógázt, azonnal nyilvánvalóvá vált, hogy a hajtáslánc nem képes csodákra. Az ezúttal is nagyon finom, nyolcfokozatú, start/stopos ZF-automataváltó hiába gangolt vissza egy kis késlekedést követően néhányat, és űzte bőven 4000 fölé a fordulatszámmérő mutatóját, a 250 lóerő 200 km/h felett már kevés ahhoz, hogy komolyabb gyorsításokra bírja a 'vasat’. Szó se róla, abszolút korrektek a menetteljesítmények, de Porschés mércével nézve lassúnak nevezhető a gázolajos luxusmodell – ez nem is csoda, hiszen a zuffenhauseniek kínálatának leggyengébb motorját tisztelhetjük a márka egyik legnehezebb modelljében.
...a teljesítményt és a reakciót lehetne fokozni.A gyárilag megadott 6,8 másodperces nulla-százas sprintidő és a 242 km/órás végsebesség is jelzi, hogy ugyan tisztességesen 'lép' a gép, de a Panamera Diesel anyósülésén bizony egyetlen hölgy ismerősünket sem fogjuk a gyorsítási képességgel sikításra bírni. Bármennyire is kínos, egy új BMW 530d, egy Audi A6 3.0 TDI vagy egy Mercedes CLS350 CDI az első kanyarig/féktávig bármikor képes móresre tanítani minket, vagyis ez a Porsche tényleg nem közlekedőtársaink és utasaink megfélemlítéséről szól. A valóságba visszacsöppenve persze nem kérdés, hogy szinte nem létezik olyan épeszű szituáció, amikor az Auditól származó háromliteres öngyulladós egység 250 lóereje és 550 Nm-es csúcsnyomatéka ne lenne elég. Csakhogy a Porsche márkanév és a 30-35 millió forint feletti árkategória már rég nem az 'elégről', vagy a racionalitásról szól.
Hatékony dinamizmus? A hangulatpluszhoz képest egy V8-as benzines sem szomjas.
Pedig a Panamera Diesel pontosan a racionalitás jegyében született. Egy Porsche, amely a luxuskategóriához mérten kiemelkedő vezetési élmény biztosítása mellett képes magas fokú dinamikája ellenére tökéletes kényelemben elszállítani négy személyt A-ból B-be, mégpedig kiemelkedő hatékonysággal. A megítélés árnyaltságára bizonyíték, hogy az egyik oldalon ott vannak a bőven elegendő, mindössze Porschés szemmel nézve gyengécske menetteljesítmények, míg a mérleg másik serpenyőjében szinte hihetetlen fogyasztási adatok és viszonylag alacsony fenntartási költségek állnak.
Itt plusz, ott mínusz - preferencia kérdése
Országúti, vagy finoman abszolvált etapok folyamán nem lehetetlen 6 liter alatti értékeket elérni a limuzinnal, és autópályán 7 literes felhasználással már olyan tempót autózunk, amely esetén itthon már megbüntetnek minket. Bármennyire is hihetetlen, de konstans 130 km/óránál nyolcadikban, alig 2000-es fordulatszámon, négy személlyel, klímával kb. 6,3 literből ketyegett el a dízel. Szó mi szó, a 7-8 liter közötti vegyes fogyasztás teljesen reális, ami még a széria 80 literes tankkal is 1000 km feletti hatótávolságot jelent, míg a feláras, 100-literes üzemanyagtartállyal akár 1300-1400 km-t is megtehetünk két
Ha úgy akarjuk, 7 literrel bárhol elvagyunk.tankolás között. Ugye ismerik a teknős meg a nyuszi meséjét? Mi Isztambultól Budapestig sokszor meglehetősen sietve, városokon át közlekedve, az autót végig terhelve 6,9 literes átlagot produkáltunk, vagyis a teli tankos indulást követően a 100 ezer forintos nagyobb tankkal elég lett volna valahol Hatvan környékén tankolnunk. De ha nem a Porsche által tervezett izgalmas, hanem a legrövidebb útvonalat választjuk, még közel 100 kilométerre elég gázolaj maradt volna a tankban. Ugyanezen úton az élménydús V8-as kiadással jó eséllyel kétszer is élvezhettük volna a helyi töltőállomások vendégszeretetét. Azonban ha már mindenképpen az üzemanyagon szeretnénk spórolni, legalább ne döntsünk a négyévszakos, csökkentett gördülési ellenállású abroncsok mellett - hiába spórolnak nekünk átlagosan 2 deciliter üzemanyagot, képességük több téren is hagy kívánnivalót, ha pedig sportos autót vásárolunk, feltehetően néhanap szeretnénk kiélvezni a képességeit. Ehhez pedig nem árt a jó abroncs.
A Porsche szó mindenkinek mást jelent. Akinek hangot és sebességet, az ne őt válassza.
Ettől függetlenül aki teheti, egy percig se habozzon kifizetni legalább a szívó V8-as benzinmotorral szerelt, jóval szomjasabb, 400 lovas ’S’-modell magas felárát: higgyék el, az élmény megfizethetetlen, még ha valójában értelmetlen is. Hiszen ha racionalitásról beszélünk, listaáron 16,3-18 millió forintért már bele lehet ülni egy hasonlóan takarékos, ám a kanyarodási képességektől eltekintve sokkal gyorsabb és legalább ilyen tágas, teljesen felszerelt Infiniti M35h-ba, amelynek szintjére felextrázva a persze jóval nagyobb presztízsű, ám 27 milliós alapárú Panamera Diesel közel az M35h duplájába kerül. Mindezek tükrében vajon épeszű érvek alapján megéri a Porsche mellett voksolni? Természetesen nem, de aki Porschét szeretne és megteheti, hogy megvásárolja a vele járó presztízst és élményt, úgysem fog ezen gondolkodni. Hasonló okok miatt hiába érvelünk a szintén élvezetesen vezethető, sőt, még könnyedebbnek ható Jaguar XJ mellett – hiszen mindkettő nagyszerű autó, hol itt, hol ott nagyobb előnnyel.
Az ízlés dönt? Ha már a racionalitást emlegetjük, érdemes rápillantani a konkurensekre is.
Viszont éppen emiatt ha már lúd, akkor tényleg legyen kövér (egy 'rendes' Panamera meg V8-as, benzines), amennyiben az érzelmekről vélekedünk. Mindez persze mit sem von le abból a tényből, hogy a Porsche Panamera Diesel a világ egyik legjobb utazóautója. A potenciális vásárlók számára talán már csak akkor lesz még izgalmasabb, amikor majd megérkezik a gázolajos erőforráshoz az összkerékhajtás, valamint az Audi háromliteres, 313 lóerős (650 Nm) kétturbós dízelmotorja. Benzines lélek ide, izgalom oda, onnantól kezdve már tényleg befoghatjuk a szánkat a legkevésbé porschés Porsche kapcsán.
Néhány szóban
A Porsche Panamera Diesel bármilyen oximoronnak is hangzik az akut autókedvelők számára, jól illeszkedik a neves gyártó kínálatába. Sportos vezethetőségével a kategória élvonalába tartozik a modell, de a helykínálat és kényelem sem szenved csorbát. A dízelmotoros hajtáslánc ügyesen és hatékonyan dolgozik, igaz, a reakciókészségen és a lóerők számán még bőven lehetne javítani. Emellett talán a kissé régimódi navigációba és persze az árba lehetne belekötni, de utóbbi érthető: ha így is népszerű a modell, akkor semmi szükség további cifrázásra. A Porsche jó úton jár, hiszen miközben új vásárlói rétegeket is kiszolgál, más hajtásláncokkal a tradicionálisan sportos ügyfelet is leveszi a lábáról.
Előnyök: Tágas, praktikus utastér; Remek kényelmi extrák; Élvezetes vezethetőség; Jó futómű; Hatékony hajtáslánc
Hátrányok: Kelletlen gázreakció; Fejleszthető opciók (régimódi navigáció; bizonyos vezetői segédrendszerek hiánya); Ennyiért már lehetne erősebb


