Alig egy napja vagyunk Németországban a holnap kezdődő Frankfurti Autószalon kapcsán, mégis rengeteg tapasztalattal gazdagodtunk útitársunkat, az Opel Insignia OPC-t illetően. Kezeink között eddig éppen 1370 kilométert töltött a fekete automataváltós sportlimuzin, miközben ezekben a percekben épp a Nürburgring legendás Nordschleife aszaltcsíkja felé tartunk.

Magyarország határában különben még nem fűztünk nagy reményeket a rüsselsheimihez, hiszen kissé erőtlennek éreztük, ám az üzemanyagtartályból a 95-ös oktánszámú benzint kiautózva, s 100-as „szuper-hajtóanyagot” tankolva érezhetően új erőre kapott a 325 tagú ménes – nem is csoda, hiszen a gyári előírás szerint a 98-ast szereti a kicsike, az olcsóbbik naftával pedig mérsékelt teljesítménnyel számolhatunk.

250-nel már aprítottunk borsot a többiek orra alá, de a 270-es határ még várat magára

Bizonyítandó, hogy azért a sebességkorlátozásokat időnként mellőző német autópályán sem fenékig tejfel az élet, az Insignia OPC Unlimited 265 km/órás végsebességét még nem állt módunkban elérni, noha a sebességmérő szerinti 260-as beosztást egy ízben három utassal a fedélzeten, s teli csomagtartóval is sikerült átszakítanunk – sőt, az autóban bizony még volt némi tartalék. Egy előző generációs Opel Vectra A is bepróbálkozott ellenünk, de hiába: pont annyival maradt le tőlünk, amennyit a 45 lóerős teljesítménykülönbség indokolt, vagyis az új modell örömünkre hozta a tőle elvárhatót.

Itt sem fenékig tejfel - sok a baleset

A sokak által előszeretettel „űzött” féktelen száguldozásnak a sokszínű járműparknak, s a sofőrök eltérő vezetési stílusának köszönhetően persze megvan a böjtje: a München-Stuttgart-Bonn szakaszon a vasárnapi „enyhe”, ám gyakorlatilag igencsak telített fogalomban is nem kevesebbszer, mint ötször futottunk baleset generálta dugóba. Ez nem is csoda, hiszen a helyi közlekedésmérnököknek olyan széles aszfaltcsíkból sikerült három sávot kialakítaniuk, melyen hazánkban legfeljebb csak kettő halad, így biztosítva menekülési lehetőséget.

Kevés a dekadens sofőr, a Phantom is kimérten követett minket

Korrigálni, elkerülni itt nincs lehetőség, így néhány dekadens pilótától eltekintve nem is jellemző, hogy a nálunk szokásos 130 km/órás sebességet jelentős mértékben lépnék túl. A szabadság tehát itt is csak látszólagos, noha az emberek lelki békéjének bizonyára jót tesz, hogy névleg Moby Dick a sarokban - galériamaguk urai lehetnek. A valóság pedig az, hogy a nagy sebességkülönbségek nem csak veszélyhelyzetek generálói, de számos baleset okozói is egyben.

Az már a német hatóságok, és a pálya üzemeltetőinek felkészültségét jelzi, hogy megtanultak villámgyorsan ’takarítani’, így egy-egy konfrontáció utáni torlódás fél-egy órán belül is feloldódik. Összefoglalóan álláspontunk szerint megállapítható, hogy a sebességkorlátozásoknak igenis van értelme, s az itteni tempóból ítélve a hazai 130 km/óránál nincs is sokkal magasabban az átlagsofőr által eltűrhető, hosszútávon tartható határ.

A BMW az építészethez is konyít egy keveset

Mindettől függetlenül a később részletesen is bemutatásra kerülő BMW és Porsche múzeumaiban tett látogatásunk mellett is láttunk csodákat. Noha az új 911-es hivatalosan csak holnap kerül leleplezésre, a zuffenhauseni központ előtt már ott sorakoznak az elkészült példányok, s egyikük üveghangon húzott el mellettünk. Stuttgart pedig igazi paradicsom a szuperautókat kedvelők számára. Itt a Porsche legritkább veterán- és legújabb típusainak látványa már meg sem üti a helyi járókelők ingerküszöbét, miközben mi döbbenten, negyed órán keresztül csak álltunk az egyik kereszteződésben.

Az ég is leszakad tőlük

Így köthettünk ismertséget a fotón egymással harcoló Porsche GT3 4.0 RS és a Ford GT40 tulajdonosaival is. Látszólag a ’helyi versenyzőnek’ esélye sincs a hörgő, fújtató amerikaival szemben, azonban az 500 lóerős Porsche jelenleg a világ egyik legközvetlenebb, legnyersebb utcai autója, melynek gazdájával futólag néhány szót is válthattunk. Az igen közvetlen fiatalember elmondta, hogy nem gyári tesztautóval állunk szemben, viszont a szörny éppen a bejáratás stádiumában van, ezért is indultak könnyed kirándulásra a GT40-nel karöltve. A két versenyző egyidejű indulásával keletkező hangorkánt nehéz lenne leírni, de tény, hogy még akkor is rezonált a levegő, amikor egy utcányira jártak tőlünk, miközben szinte rázták a Porsche Múzeumának üvegablakait.

A négyliteres szívómotor hangja túlvilági

Ferdinand Porsche és Henry Ford most biztosan mosolyogna, mi pedig igyekszünk Adam Opelt is jó kedvre deríteni, mert időközben megérkeztünk az Insignia OPC-vel a Nürburgringre. További élményeinkkel hamarosan jelentkezünk.