Az alábbi cikkünk még egy korábbi holnapstruktúrából származik, így előfordulhatnak szerkesztési hiányosságok. Megértésüket köszönjük.

A Tesla atyja, Martin Eberhard kiváló elme. Az elektromos hajtású sportautó ötlete alig 10 éve született meg a fejében, amikor egy digitális könyvolvasó berendezés kapcsán közelebb került az újratölthető lítium-ion akkumulátorokhoz, és az energiacellákból sikerült 20 óra működési időtartamot kifacsarnia. Miután első vállalkozását sikerült eladnia, úgy döntött, hogy leteszi egy saját autógyár alapköveit. A számítástechnikában felhalmozott tudása nagy szolgálatot tett, de pénzre volt szüksége. Sok pénzre. 2003 és 2006 között "barátunk" 60 milliós tőkét kalapozott össze.

Nézegessenek különleges Tesla Roadstert galériánkbanA PayPal online fizetési rendszer kitalálója 30 millió dollárt ajánlott fel saját vagyonából, és a Google két tulajdonosa is jó befektetési lehetőséget látott a cégben. A Mercedes sem volt rest, hogy 10%-os részesedést vásároljon belőle. Ez pedig elég volt ahhoz, hogy a Lotus Engeneering fejlesztőcég segítségével megépüljön az első Tesla, s a kezdeti lendület 1000 db autó értékesítésére tette képessé a céget. A 2008-as sorozatgyártás beindítása óta szerzett 13,8 millió dolláros bevétel azonban kevésnek bizonyult a nyereségességhez, bár ez nem jelenti azt, hogy a Tesla nem kerülhet fölénybe a nagy gyártókkal szemben. A kaliforniai törvényhozás ugyanis a Toyota, a Nissan, a General Motors, a Honda és a Ford képviselőit 60 ezer plug-in és tisztán elektromos üzemű autó értékesítésére kötelezte a 2008 és 2011 közötti időintervallumra.

A Honda ugyan az egyetlen olyan gyártó, aki hidrogénhajtású, károsanyag-kibocsátás mentes járművet kínál Kaliforniában, ez mégsem elég ahhoz, hogy kielégítse az állam által előírt feltételeket.

Tízórányi töltéssel akár 400 km-t is járkálhatunk veleEzért is jött kapóra a Tesla által felkínált lehetőség, miszerint megvásárolhatóvá tették az eladott autók utáni jogokat, azaz némi térítés ellenében jogilag úgy tűnne, mintha a Honda értékesítette volna az elektromos autókat. Ezért a japánok 368 autó környezetvédelmi ’egységét’ vásárolták meg, és további 287 járműre szereztek opciót. A Toyota másként ügyeskedik, és a Mercedes mellett 50 millió dollárt invesztáltak Tesla vállalkozásába. A kaliforniai cég tehát szorult anyagi helyzete mellett is helyzeti fölénybe került a nagy gyártókkal szemben, ami valószínűsíthetően kisegíti majd a bajból.

292 lóerőt és 400 Nm-t irányíthatunk innen - galériaMint egyedüli olyan fejlesztőt, aki sorozatgyártásban képes elektromos autó előállítására, a szövetségi kormány és a Google további 465 millió dollárral támogatja egy családi szedán, a Tesla S építési munkálatait. Konkurencia, hogy úgy mondjuk, nincs; talán egyedül a Karma S-t megalkotó Fisker jelenthet apróbb veszélyt. Kalifornia állam szigorú intézkedései egyrészt dicséretre méltóak, másrészt felmerülhet a kérdés, hogy amíg elektromos járműveinket fosszilis tüzelőanyagokkal, hőerőművekben megtermelt energiával töltjük, addig változtatunk-e a károsanyag-kibocsátás mértékén? A technológia megoldást jelenthet a nagyvárosok lokális szmog-problémáira, azonban a globális helyzeten nem feltétlenül változtat. A kijelölt út azonban helyes, és az Egyesült Államok sajnos ez ügyben (is) egy lépéssel Európa előtt jár.