A Dacia nyugodtan mondhatjuk, hogy bő 10 éve új kategóriát teremtett, pontosabban fogalmazva újjáélesztett egy Európában mára nagyon elsorvadt kasztot. Amikor kijöttek a románok (franciák?) első ’újkori’ modelljeikkel, a konkurensek csak legyintettek rájuk, sőt, a szaksajtó sem kímélte őket. Ugyanakkor sokan szimatoltak ki a meredek húzásban sikerszagot is, hiszen a Dacia egy valós piaci szegmenst lovagolt meg.
Hiszen a politikájuk cseppet sem volt megosztó a vásárlóik tükrében. Építsünk egy olcsó új autót. Akik álomvilág idilli szigetein élnek, azoknak persze nem jött össze a dolog. Hogy lehet jó autó építeni olcsón, amivel alátesznek majd a konkurenciának – kérdezték. A racionális elméjűek viszont látták benne a fantáziát. Egy dolog különböztette meg őket az előbbiektől: az a szimpla tény, hogy ők belátták és elfogadták, hogy csodák nincsenek. Nekik nem is lett hát a Dacia megosztó. Látták, hogy ez egy olcsó autó, az olcsóságából származó összes előnyével és hátrányával. De mik is az előnyei?
Nagy húzás volt a Dacia újjáélesztése a Renault részéről, óriási sikereket értek el a románok
Az ár, az egyértelműen, és ebből kifolyólag a néhol egyszerűbb, meghibásodásra kevésbé hajlamos technika, az alacsonyabb szerviz és extraárak. Mik a hátrányok? Az olcsósága miatt igénytelenebb megoldások, szerényebb technikai fejlettség, kisebb kényelem és élvezhetőségi faktor, na meg az itt-ott elspórolt elemek miatt talán gyatrább tartósság. A Dusternél (amit úgy írok, hogy akad belőle egy újonnan vásárolt példány a szűk családi körben) ez például az alján és a kerékjáratokban látható jó sok csupaszon hagyott fémlemezen, a néhol kezeletlen fémeken érhető tetten. Aki ezt elfogadta, az könnyen tudott mérlegelni, főleg úgy, hogy a Dacia nagyon őszintén választott irányokat is.
Hiszen csinált olcsó kompakt családi autót, ez volt a Logan, meg ugyanezt óriási raktérrel és akár hétszemélyes kialakítással, ez volt a Logan MCV – meg ugye az igazi durranást, a jó terepjáró képességekkel megáldott, 4x4-gyel is kérhető Dustert. Nem is akarták megcélozni az igényesebb, anyagiakkal jobban megáldott családokat, az optikára adó cégeket. Megmaradtak szürke igavonóknak és ezzel még olyan piacokra is betörtek, mint a német, vagy az angol. Fő fegyverük nem a megosztás volt, hanem pont az őszinteség. Hogy miért látják mégis sokan megosztónak jelenüket? Mert ott kecsegtet a használtautópiac a jó fogások reményével.
A Lada is készül az európai piacra, de itthon még régebbi modelleket árul
Nos, a Dacia sikerét megirigyelve tavaly év végén hazánkban a Lada is ringbe lépett, a románokéhoz teljesen hasonló koncepcióval. De hogy mégis, miért megosztóbb a Lada a Daciánál? Ehhez nem kell autóipari szakembernek lennünk. Az oroszoknak sokkal nagyobb a belpiacuk, így sokkal inkább megéri a nagy Oroszország igényeinek megfelelően fejleszteni, más szóval lemondani bizonyos dolgokról. Mert ne feledjük, ez a nagy keleti mamut tele van óriási szakadékokkal: adott egy nagy, de fajlagosan csekély őrült gazdag elit, és ott nyomorog körülöttük a lemorzsolódottak őrült nagy tömege. Nem beszélve a szomszédjaikról, ahol szintén ott van a szegény, de mégis új kocsira vágyók széles tábora.
Ezért lett a Lada talán még egy fokkal rusztikusabb, egy fokkal még inkább mostoha utakra, szebben fogalmazva terepre tervezett futóművű személyautó. A ’még inkább’ sor pedig bátran folytatható jobban megvizsgálva az orosz technikát, legyen szó a motorokról, a nem túl fejlett hajtásláncokról és a sokszor ’sírós’ váltóról, valamint az erősen kérdéses biztonságról – itt egyrészt a hiányzó töréstesztekre, másrészt pedig többek között az oldallégzsákok hiányára gondolunk, amelyeket rendelni sem lehet, és akkor a bonyolultabb tételekről ne is beszéljünk. Nem kérdés, a biztonság terén a Ladák MOST, vagyis MÉG nem felelnek meg MA Európájának biztonsági színvonalának.
Csodák nincsenek, az olcsó autók nem hozzák a drágábbak biztonsági színvonalát...
Hogy melyiket (Dacia vagy Lada) díjazza jobban az európai illetve egyelőre a közép-kelet-európai piac, azt majd a jövő eldönti, egyvalami viszont bátran kijelenthető: a Dacia és a Lada nem megosztó, hiszen pont annyit hoznak, amennyit várunk tőlük. Egyedül az álomvilágban élő vásárlók és érdeklődők a megosztók, akik tényleg azt gondolják, hogy bármelyik gyártó képes csodát tenni egy ilyen végletekig kiaknázott piacon. Szóval ébredjünk fel az álomvilágból és belenyugodva konstatáljuk, hogy legyen szó bármelyik olcsó márkáról is, azt kapjuk, amiért fizettünk – nem többet és nem kevesebbet.
Viszont az újautóbirtoklás megnyugtató dolog (főleg, hogy a használtpiacon valóban nagyon résen kell lenni, mert rettenetesen könnyen átverésbe eshetünk). Ezzel egyidejűleg azt is muszáj elfogadni, hogy a drágább konkurensek épp annyival adnak többet, amennyivel többe kerülnek – tehát ár/érték arányról kár beszélni, maradjunk inkább csak simán az árnál, mint változó. Summa summarum, aki megteheti, vegyen inkább drágább, ’komolyabb’ új autót, aki pedig nem, választhat a használt vagy az olcsó új közül, aszerint, hogy a megbízhatóságot és a garanciát, vagy inkább a technikai fejlettséget, a komfortot, netalántán a biztonságot helyezi előtérbe, az esetleges plusz költségekkel számolva. A döntés csakis az Önök kezében van, a döntés helyességét pedig csakis az idő döntheti el.
Új Daciát/Ladát, vagy használtautót? A döntést csakis Önök tudhatják.