Az alábbi cikkünk még egy korábbi holnapstruktúrából származik, így előfordulhatnak szerkesztési hiányosságok. Megértésüket köszönjük.

A GENeco kevésbé csábító, ám annál érdekesebb alternatív autózási technológiát mutatott be. A kulcsszó ezúttal az üzemanyagon van, ugyanis a Volkswagen Beetle kabriót nem más hajtja, mint saját szemetünk.

Persze ez koránt sem jelenti azt, hogy reggelente elég lenne csak amolyan kukásautó módjára saját járgányunkba borítani szemetesünk tartalmát – némi köztes feldolgozást is alkalmazni kell. Elsőként jön a válogatás, ugyanis csak biológiai úton emészthető dolgok jöhetnek számításba azon bogaraknál, amelyek az üzemanyagot, vagyis a metánt termelik.

Az ezek alapján kissé bizarr hangzású technológia mögött az anaerobic emésztés névre magyarosítható angol fogalom áll. Ezt az eljárást már évek óta használják az iparban, például részben a szennyvíz tisztítására, vagy – mint jelen esetben láthatjuk – megújuló energiaforrásként. Oxigénmentes térben ugyanis a mikroorganizmusok – az egyszerűség kedvéért nevezzük őket most bogaraknak – megeszegetik és megemésztik a biológiai hulladékot, és így metánban és széndioxidban gazdag biogáz jön létre. Ebből már csak ki kell vonni a széndioxidot és a friss, üde biogáz már mehet is az üzemanyagtankba.

Azt, hogy az autózás jövője nem feltétlenül bogarak emésztésén múlik, jelzi az a tény, hogy a képeken látható kabrió 70 háztartás éves hulladékából képes megtenni 16 000 kilométert, vagyis alsó hangon is 210 embernek kellene rajta osztozkodnia. Viszont a GENeco szerint széndioxidból 19 ezer tonnával kevesebb szabadulna fel ennek eredményeképp évente, ami fogalmunk sincs, hogyan jött ki nekik, ugyanis még ha a „bogaras eljárás” nem is termelne széndioxidot, akkor is a kilométerenkénti 211 helyett 1 187 grammos CO2-kibocsátása kellene, hogy legyen a szellős Bogárnak, hogy ennyit megspóroljunk. De ne legyünk rosszmájúak, a képlet minden bizonnyal tartalmazza a háztartási hulladék feldolgozásának károsanyag-kibocsátását - illetve jelen esetben annak elmaradását - is; a bogarak pedig a jelek szerint lényegesen kevesebb káros gázt termelnek, mint a Bogár.

Így nézve pedig igenis van a meghajtási módnak értelme, hiszen milyen kellemes lenne, ha a WC-n végzett ténykedésünk eredménye szimpla hulladék helyett üzemanyagként születne újjá, hogy a megmarad kiflicsücsköt, vagy dinnyehéjat már ne is említsük. És mindehhez csak a már meglévő hulladékfeldolgozási rendszer közepes megreformálására és biogázzal működő motorokra van szükség. Önök szerint lehet ez a jövő?