Az elektromos autózás még abszolút elterjedő fázisában tart, az új autó tulajdonosok csekély hányada igyekszik még barátkozni a technikával, miközben egyre több gyártó próbál minél szélesebb körökhöz villanyautót juttatni. Az Európai Unió a belsőégésű motorokhoz kiszabott büntető illetékkel ösztönzi a vevőket a tisztán elektromos hajtás felé, az állami támogatás pedig mindenütt rendelkezésre áll. Utóbbit a németek még tovább duzzasztják, azonban úgy tűnik, még ez sem lesz elég.
Németországban a környezetvédelmi bónusz fokozása azt jelenti, hogy az elektromos autók vásárlásához felhasználható állami hozzájárulás mintegy duplájára, 6000 euróra ugrik. Ez az összeg nagyjából 2 millió forintnak felel meg, ami mindenképp dicséretes és tisztességes, vonzó ajánlat, ám tény hogy például itthon is hasonlóan korrekt, 1,5 milliós kedvezmény jár a vevőknek. A németek egyébként azért döntöttek a hozzájárulás jelentős emelésen, mert 2030-ra már 10.000.000 elektromos autót szeretnének látni az ország útjain.
Továbbá érdemes annak tükrében is megvizsgálni a támogatás növelésének tényét, hogy mennyiért lehet ma villanyautóhoz jutni. A Volkswagen például kifejezetten kedvező ajánlatként harangozta be nemrégiben az ID.3-at, ám kiderült, hogy bőven 10 millió felett indul majd a wolfsburgiak tisztán villanyos újdonsága - a kedvezménnyel tehát az elektromos VW még így is 8-8.5 milliós árcédulát aggathat magára saját hazájában.
Ezzel párhuzamosan ismeretes továbbá, hogy Angela Merkel az infrastruktúra oldaláról is próbálja előtérbe helyezni az elektromos technológiát - Németország 2035-ig mintegy 3,5 milliárd eurót költ fejlesztésekre, töltőállomások létesítésére. A programnak köszönhetően a szakemberek úgy vélik, hogy a németek 2030-ra már 1 millió töltővel rendelkeznek majd. Mindez az igyekezet persze nem meglepő, hiszen Norvégia után Németország a második legfogékonyabb az elektromos autózás iránt.
A jelentős állami kedvezmények és hozzájárulások ellenére is úgy tűnik, hogy a hatótávolságot félretéve a vásárlók legnagyobb problémája a villanyautózással a vételár, ami még az engedményeket igénybe véve is magasnak mondható a hasonló kategóriájú és felszereltségű belsőégésű motoros társakhoz képest, és itt ne csak a megszerzés költségét, hanem a teljes élettartamra vetített költséget értsük, ami a magas potenciális értékvesztés miatt nem éppen rózsás.
A JATO elemző cég adatai szerint Európában, ahol Kína után a legtöbb villanyautó kel el a világon, az eladott autók átlagárával nem képes versenyre kelni a jövő technológiája. Az összes eladott autóból kalkulált átlagárhoz egyedül a legolcsóbb Renault Zoé tudott közel kerülni, egy Tesla Model 3 vagy egy Jaguar I-Pace már jóformán az átlagár többszörösét is jelentheti. Ezt tükrözi, hogy az eladásoknak még mindig csak az 1,9 %-át tették ki asz elektromos négykerekűek, ami elképesztően picike szelete a piacnak.
Kicsit messzebb merészkedve, az Egyesült Államokban is hasonló piaci helyzet diagnosztizálható, ahol az átlagos járműárhoz mérten az ott legnépszerűbbnek számító Tesla Model 3 mintegy 21 %-kal kerül többe. Ráadásul Amerikában a kis méretű villanyautók iránt a kereslet a méretükből fakadóan szinte nulla. Belátható tehát, hogy a sok pozitívumával kecsegtető villanyautózás jelenleg még nem képes felvenni a versenyt a hagyományos erőforrással szerelt autókhoz képest, noha az is tény, hogy szépen lassan egyre népszerűbbé válnak a már használható méretű és hatótávú EV-k. Ahogy az is tény, hogy még sok időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a nagyobb volumenű gyártás révén olcsóbbá váló elektromos fő komponensek összességében elfogadhatóbb árcédulát eredményezzenek.