A járművek egyik fontos paramétere a légellenállás. És persze nem csupán a fajlagos, hanem az abszolút közegellenállás is számít. Hiszen hiába a kedvező légellenállási tényező, ha nagy homlokfelület társul hozzá: ilyenkor abszolút értékben viszonylag nagy marad a légellenállás.

A crossoverek és SUV-ok tervezésekor hátrányból indul az aerodinamikáért felelős csapat: hiába áll rendelkezésükre a legkorszerűbb szimulációs szoftver, hiába szereznek be erős számítógépeket, a fizikát ők sem tudják megerőszakolni. A magas építés már a belsőégésű motorok által hajtott autóknál sem előny, ha a fogyasztási-menetdinamikai szempontokra gondolunk, de a villanyautóknál különösen nehéz helyzetet teremt. Ha csak a városban, mérsékelt tempónál szeretnénk használni az elektromos járművünket, még nincs nagy katasztrófa: ilyenkor nem túl jelentős a légellenállás szerepe. De az elektromos autózás elterjedésével egyre többen szeretnék autópályára merészkedni a kipufogó nélküli modellekkel is. A gondok itt kezdődnek igazán.

Ne legyenek kétségeink, a Volkswagennél ennél sokkal mélyebben vizsgálják és ismerik is a témát. Akár a műszaki, akár a marketinges részét. A szeptemberben megjelenő Volkswagen ID.4 vázlatain éppen a fentiek miatt látható, hogy a tervezés során fontos szempont volt a minél kedvezőbb légellenállás elérése. A hivatalosan kommunikált együttható 0,28. Ezzel az ID.4 a legtöbb SUV-nál alacsonyabb légellenállású lehet. A „behúzott” hátsó rész is a hatékonyságot szolgálja, ugyanezen oknál fogva kerül a légterelő a tetőre. A hátsó lámpatestek fontos szerepet kapnak a légáramlatok leválasztásában.

Zwickauban már előkészítik az ID.4 gyártását, ezzel a kompakt SUV az ID.3 utáni második olyan VW, amely a konszern MEB platformjára épül. A valaha még ID Crozz koncepcióként bemutatott típus lemezei alatt tehát az ID.3-mal azonos technika sorakozik, a különbséget a felépítmény jelenti. Az ID.4 a kiszivárgott dokumentáció alapján 4592 mm hosszú, 1852 mm széles és 1629 mm magas lesz, a tengelytáv 2765 mm-re adódik.

Az értékesítés kezdetekor még nem, de egy éven belül választható lesz a kétmotoros kivitel. Ha a szériagyártmányba is bekerül a 102 lóerős első, illetve 204 lóerős hátsó motor párosa, akkor a 140 Nm-et, illetve 310 Nm-et leadó egyes elemek rendszerbe illesztve 450 Nm-re lesznek képesek, az összteljesítmény pedig 306 lóerő lesz. Az építésmódból alacsony tömegközéppont adódik, ami az információk alapján 48:52-es arányú tömegeloszlással párosul. Villámtöltéssel a 80%-os szint fél óra alatt elérhető lesz, ehhez 125 és 150 kW körüli töltési sebességre lesz szükség. A hatótáv a legnagyobb, 83 kWh-s akkumulátorral elérheti az 500 km-t.

A Volkswagen kínai és amerikai gyárát is felkészítik az elektromos ID.4 gyártására, így egy világmodell érkezését várhatjuk a jövő hónapban.